Szerző: Kis Miklós
2017.09.21.
A Grimm testvéreket idéző horrorral vagy happy enddel végződik a magyar gazdaság Matolcsy által tündérmesének nevezett korszaka. Kétrészes cikksorozatunk második részében is erre a kérdésre próbálunk választ adni.
A magyar – illetve a közép-kelet-európai – növekedést számos tényező fűti: az export, a bérek emelkedése, a működőtőke-befektetések (főleg az autógyártóké), az uniós források, a kormányok költekező kedve és a kamatok – vettük sorra cikksorozatunk első részében. Ami ma a gazdaság növekedését segíti, az a lassulás felé lökheti a későbbiekben, ha eltűnik. Ez a helyzet a 2020-tól valószínűleg elapadó uniós forrásokkal – írtuk. De mi a helyzet az alacsony kamatokkal?
A jegybanki alapkamat 2019-ig vagy akár tovább is a jelenlegi alacsony szinten maradhat – mondta idén májusban Nagy Márton jegybanki alelnök. A kijelentés egyáltalán nem tűnik alaptalannak: az amerikai Fed eddigi kamatemelései nem igazán hatottak a feltörekvő piacokra, ráadásul egyelőre le is állnak a további emelésekkel – írtuk korábbi cikkünkben. Igaz, egyes londoni elemzők pedzegetik már, hogy 2018-ban már nem kerülheti el a magyar jegybank a kamatemelést...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.