Szerző: Szelestey
2017.09.12.
Az Európai Parlament elnöke, aki egykor Berlusconi tanítványa volt, úgy látja, hogy az Orbán-kormánynak a kvótadöntés alapján be kell fogadnia a menekülteket. Tajani szerint a magyar fél ellenszolgáltatásként azt kapná, hogy az EU beruházna a magyar határvédelembe, hiszen mint mondta, itt az unió külső vonaláról van szó és csak így lehet megfékezni a migrációt. Azzal érvelt, hogy a Balkánon épp úgy meg kell állítani a bevándorlást, mint a Földközi-tengeren. Ehhez pedig határőrök szükségesek. A lap megjegyzi, hogy éles bírálatok érik a magyar bezárkózási politikát.
FAZ
A hivatalos magyar cáfolat ellenére a lap kitart amellett, hogy az unióban a színfalak mögött az eddiginél sokkal rugalmasabb rendszert dolgoznak ki a menekültek elosztására, de a lényeg, hogy fizetnie kell annak, aki nem fogad be menedékkérőket. Ez utóbbi Magyarországra és Lengyelországra vonatkozik, mivel az Európai Bíróság döntése dacára mindkettő kitart elutasító álláspontja mellett. Ami azért botrányos, mert ha egyes országok nem tartják tiszteletben a bíróság döntését, akkor ezáltal az EU lényegét kérdőjelezik meg. És ez különösen érdekes a magyarok és a lengyelek esetében, hiszen ők már korlátozták, sőt felszámolták a hazai igazságszolgáltatás függetlenségét. Sokak szerint emiatt már be lehetne indítani a jogállami eljárást, ám arra mégsem kell számítani. Egyrészt, mert a Brexitről zajló tárgyalások idején senki sem szeretne egy újabb törésvonalat. Másrészt pedig, mivel minden nyilvános vitától függetlenül az utóbbi egy évben titokban, magyar diplomaták bevonásával, intenzíven tárgyaltak egy új mechanizmusról. A kirajzolódó kompromisszum elfogadható Magyarország számára is.
A döntő lökést a Visegrádi csoport adta meg, amikor egy éve felvetette a rugalmas szolidaritás elvét, vagyis hogy ne csupán a migránsok átvételével vehessék ki részüket a közös erőfeszítésekből. Így most az az elképzelés, hogy minden ország 60 ezer eurót kap menekültekként. Ha több mint 50 %-kal elmaradnak a kvótától, akkor annyival kevesebb jár nekik. Málta azt javasolta, hogy évente 200 ezer ember sorsát rendezzék ily módon. De a nemzeti hozzájárulást ki is lehet váltani, pl. úgy, hogy határőröket küldenek a külső határok védelmére.
Magyarország esetében ez a két évvel ezelőtt kulcs alapján azt jelentené, hogy 3600 migránst kellene átvennie. Ha erre egyáltalán nem hajlandó, akkor 48 millió eurót kellene fizetnie, ami hatalmas pénz. Csakhogy figyelembe kell venni, hogy Brüsszel évente nettó 5 milliárd eurót utal át az országnak. A cikk hozzáteszi, hogy a választások előtt Orbán Viktor igencsak hajthatatlan lesz, de utána már hajlamos lehet a kompromisszumra, főleg ha továbbra is ilyen kevesen jönnek a Földközi-tengeren át. A politikus szűk körben már többször közölte, hogy átgondolja a kategorikus elutasítást, ha a külső határok ismét biztonságosak lesznek. Azon kívül a bírósági verdikt nyomán jelentős pénzbüntetés vár az országra. Viszont az új rendszerről a döntést kétharmaddal is meg lehetne honi, vagyis Budapest és Varsó nélkül. Igaz, ez esetben maradna a kérdés, hogy miként osszák szét igazságos módon a menekülteket, ha egyes államok elzárkóznak attól?
Kurier
Hétfőtől péntekig 160 magyar és cseh, illetve 2200 osztrák katona részvételével azt próbálják ki egy alsó-ausztriai gyakorlótéren, hogy a hadseregek miként működhetnének közre az unió határainak védelmében. Hőkamerákat, mozgásérzékelőket, drónokat, sőt egy felderítő repülőgépet is bevetnek, amely képeket küld a földre. A nagyobb hitelesség kedvéért 800-an migránst alakítanak. Az ötlet az osztrákoktól jött, akik szeretnék ez ügyben jobb belátásra bírni a Bizottságot, mert az alapvetően rendőri feladatnak tekinti a határok felügyeletét. A gyakorlatot ma megtekinti Simicskó István...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.