Szerző: Karvalyok Földje
2017.09.23.
Tudtuk, hogy miniszterelnökünk kedvenc sportja a foci, de azt nem sejtettük, hogy ennyire. És az is köztudott, hogy a foci sokba kerül, de azt azért nem sejtettük, hogy ennyire. Azt meg pláne nem, hogy az egész cechet az adófizetők állják.
„A futball olyan, mint a bográcsgulyás. Folyamatosan teszünk bele, sosem veszünk ki, és a végén kész.” (Orbán Viktor)
Tudtuk azt is, hogy a miniszterelnök barátai nem véletlen a barátai és elszántan akár tűzön-vízen át követik, de nem sejtettük, hogy ennyire. Azaz ha a miniszterelnökünk a focit szereti, akkor ők is, ha a miniszterelnökünk szülőfalujába álmodik egy klubbot, akkor hirtelen nekik is kell egy, ha stadion kell neki a kert végébe szotyis VIP-páhollyal meg illusztris vendégekkel, akkor nekik is.
Tudtuk azt is, hogy miniszterelnökünk hatalomra kerülve nyomni fogja majd a stadionépítést, de azt azért nem sejtettük, hogy ennyire. Sőt, azt is tudtuk, hogy a foci soha nem tartozott a „jóból kicsit adnak” kategóriába, a szereplők által követett vezérelv szimplán csak annyi, ha adnak, akkor minél nagyobbat adjanak, elugrani meg tilos előle.
Tudtuk azt is, hogy a talpnyalók bármi pénzt megadnának, hogy befizessék magukat a nagyjaink mellé a díszpáholyokba, de nem tudtuk, hogy e célból majd ennyit áldoznak abból a pénzből, ami az adófizetőket illetné meg. És hívhatjuk ezt elegánsan Tao pénzeknek, akkor is csak a költségvetést rövidítik meg a politikusaink és lepukkant iskolák valamint kórházak helyett futballisták extra fizetésére meg egyéb, nagyon-nagyon fontos célokra áldozzák be a szigorúan titkosított, kézen-közön eltűnő milliárdokat.
Tudtuk azt is, hogy a miniszterelnök barátai nagyon szeretnek stadionokat építeni (jó sok beton, sok országban nem véletlen a legtutibb korrupciós üzletág az építőipar), de azt azért nem gondoltuk, hogy ennyire. És nemcsak építeni szeretnek teljesen felesleges betonkolosszusokat, hanem vastagon fogó ceruzával számlázni is meg az eredeti becsült értéket szívfájdalom nélkül bármeddig emelni, ahogy a csövön kifér.
Tudtuk azt is, hogy a miniszterelnök közelségét jelenti, ha valaki kap végre egy stadiont, de nem tudtuk, hogy ennyien kepesztenek érte, mégha bele is döglik a városuk. Tisztában voltunk azzal is, hogy a helyi önkormányzatok elfogadják az ingyenpénzt mégha az stadion formájában érkezik is, de nem sejtettük, hogy ennyire kapzsik és mindenből minimum háromszor-négyszer akkora kell nekik, mint amekkorát megérdemelnének a csapatuk teljesítménye és a nézőszám alapján. Mert azt megindokolni, hogy átlag kétezres nézőszámhoz miért kell 8.656 férőhelyes stadion, nem kis feladat. A környéken lakók meg valószínűleg arra lennének kíváncsiak, miért kellett olyan anyagot felhasználni a tetőszerkezet burkolásához, ami kisüti a szemüket, igaz, mindez csak potom 13,7 milliárdot kóstált a panelházak tövében, a kutyának is megéri, főleg ha már nincs semmi más fontos dologra költeni. És még dicsőséget sem hoz a városnak a futball csak problémát, de abból hegyeket.
„A fociban az a lényeg, hogy a labdát, ahhoz passzold, akin ugyanolyan színű mez van, mint rajtad. Ja! És futni kell! A vízilabdában ezt már rég kitalálták: aki nem úszik – megfullad.” (Hofi Géza)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.