Szerző: Mértékblog
2017.09.21.
„A vitakultúra a hálózaton gyakran agresszív, sértő és nem ritkán gyűlölettel teli. A gyűlölet-bűncselekmények és más büntetendő tartalmak, amelyekkel szemben nem sikerül hatékonyan fellépni, nagy veszélyt jelentenek a szabad, nyitott és demokratikus társadalom békés együttélésére. Az amerikai elnökválasztási kampány tapasztalatai alapján mindezeken túl a közösségi hálózatokon terjedő büntethető álhírekkel szembeni fellépés Németországban is kiemelt prioritássá vált.”
Ezekkel a mondatokkal kezdődik a közösségi hálózatok szolgáltatóinak jogi felelősségét szabályozó német törvény indoklása. Gyűlöletbeszéd, álhírek, választás – a közösségi médiáról való közbeszédet az elmúlt időszakban ezek a témák határozták meg. A menekültválság nem csak a magyar Facebook-felhasználók jól látható részéből hozta elő a legrosszabbat, a Brexit és Trump pedig politikai témává tette a kamuhírek elleni küzdelmet. A szeptember 24-i németországi választások elkerülhetetlenné tették, hogy a német politika is napirendre tűzze a közösségi hálózatok, mindenekelőtt a több mint 20 millió német felhasználóval rendelkező Facebook megregulázását. Ugyanakkor a törvény, amit a választásokra tekintettel és az álhírek elleni küzdelem jegyében fogadtak el, csak a választások után egy héttel lép hatályba, és semmilyen eszközt nem kínál az álhírek ellen.
A júniusban elfogadott törvény – amely a magyarra csak igen nehézkesen lefordítható című Netzwerkdurchführungsgesetz, azaz a jogszabályoknak a hálózatokon való végrehajtását szolgáló törvény – a legalább 2 millió felhasználóval rendelkező közösségi hálózatok szolgáltatóira ró kötelezettségeket, illetve velük szemben fogalmaz meg szigorú felelősségi szabályokat a hálózaton megjelenő tartalmakért (posztokért, kommentekért). A törvény nem minden problémás tartalommal, még csak nem is a bármilyen jogsértést megvalósító tartalmakkal szembeni intézkedéseket vár el a közösségi hálózatok szolgáltatóitól, hanem tételesen felsorolja azokat a bűncselekményeket, amelyek elkövetése esetén a szolgáltatónak fel kell lépnie. Ezek között az alkotmánysértő szervezetek propagandájának és jelképeinek terjesztésétől a terrorista szervezkedésen és a gyermekpornográfián át a becsületsértésig minden olyan bűncselekmény megtalálható, amelyek egyébként elkövethetők egy-egy Facebook-poszttal. Mivel természetesen a német büntetőtörvénykönyv sem büntet minden valótlan állítást – ahogyan a magyar sem és semelyik –, ezért a felsorolt cselekmények között az álhír terjesztése nem szerepelhet...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.