BUGYIORSZÁG

168 ÓRA ONLINE
Szerző: Tóth Ákos
2017.08.31.

A Handó Tünde vezette Országos Bírósági Hivatal nyolcmillió forintért vett arculati kézikönyvet a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem dizájnercsapatától, amely a hvg.hu szíves közlése szerint két hónapig tanulmányozott öt, karakterében eltérő bíróságot, majd az asztalra tette a Design Alapok című munkát, amelynek könnyebb megértéséhez egy brosúrát is mellékelt. Ebben a művészeti szakértők egy hétre összeállították a dolgozók ruhatárát, számszerűsítve a kívánt ruhadarabokat. A nők számára például az öt munkanapra öt bugyit javasolnak, lehetőleg fehéret, feketét vagy testszínűt – nyilvánvalóan azt, amely illeszkedik az adott bíróság karakteréhez, bár azért igencsak huncut fantázia kéne annak megfejtéséhez, hogy karakterében vajon melyik bíróság illene leginkább a testszínű bugyihoz. Félő, hogy a végén még az is kiderülne, hogy a szerzők ebben az esetben az Alkotmánybíróságra gondoltak, ami, brrrr, már valóban túlmenne az illendőség határán.

Igaz, nehéz illendőségről beszélni abban az esetben, amikor a Moholy alkotócsoportja azt feltételezi, hogy a női bírósági alkalmazottak nem mindennap váltanak alsóneműt, ezt elő kell írni számukra, de azért lássuk meg a jó hírt is abban a tényben, hogy kéthavi elmélyült kutatómunka után a dizájnerek nem érezték úgy, hogy a hímnemű bírósági alkalmazottak számára is elő kellene írniuk a naponkénti alsónadrágcserét.

Ebből arra a következtetésre is juthatunk, hogy a magyar férfitársadalom örvendetes fejlődésen ment keresztül az elmúlt húsz évben, és úgy látszik, kifinomultságában is javult, hiszen a brosúrában árva szó sem esik az alsógatyák javasolt színösszetételéről, vagyis azok, úgy tűnik, mindenben kielégítették a Moholy nyilvánvalóan kényes ízlésű alkotócsapatát, meglehet, akadt közöttük fekete, fehér és testszínű is.

Megemeljük a kalapunk (szigorúan fekete!) a jog és a művészet ennyire harmonikus együttműködése és Handó Tünde előtt, akinek volt bátorsága ily merész lépéshez, és hagyta, hogy a dresscode-ot ne száraz jogászok, hanem valódi, komoly, hiteles művészemberek állítsák össze, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem csapata, akiknek az életformájuk és a hivatásuk is egyben az ízlés, az elegancia, a tehetség kibontakoztatása, és csak helyeselhetjük azt, hogy ezt az eleganciát, tehetséget és ízlést nem csak úgy l’art pour l’art kamatoztatják, hanem a valós élethez, a mindennapokhoz igazítva, akár testszínű bugyi formájában is. A művészet a mindennapokban is művészet, no...

ITT OLVASHATÓ