2017. szeptember 20., szerda

BEKÖLTÖZÖTT A FÉLELEM A TANÁRI SZOBÁKBA - EGY ÉV ALATT ÖTEZERNÉL IS TÖBB PEDAGÓGUSNAK SZŰNT MEG A MUNKAVISZONYA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2017.09.20.


Az ország összes megyéjéből érkeznek hírek arról, hogy egyre súlyosabb gondot okoz a tanárhiány. A kormány adminisztratív intézkedéseitől érdemi változás nem várható. A rendszer alapjait kellene felülvizsgálni, de erre a jelenlegi kormányzati ciklusban kevés az esély.

– Egyike vagyok a tavalyi évben pályát elhagyó pedagógusoknak – írja egy harmincas évei elején járó fiatal nyelvtanárnő a Facebookon. Esze ágába sincs visszatérni, teszi hozzá. – Hivatásból lettem pedagógus, szeretek tanítani, csupa pozitív visszajelzést kaptam a kollégáimtól és a szülőktől is. Azonban a megélhetéshez már két munkahely is kevés lett. A nettó fizetéssel számolva a csodás béremelés keretében körülbelül 4750 forinttal emelkedhetett volna idén a fizetésem – írja a fiatal angoltanárnő, aki nemcsak a pályát, hanem az országot is elhagyta a perspektíva hiánya miatt.

Története nem egyedi, hanem tipikus. A Pedagógusok Szakszervezete adatai szerint a tavalyi tanévben több mint ötezer tanárnak szűnt meg a munkaviszonya. Idén szeptemberben, két héttel az iskolakezdés után a közszféra állásportálján tíz álláshirdetésből nyolc-kilencben pedagógust keresnek.

A hazai pedagógushiány nem új jelenség: a McKinsey & Company éppen tíz éve publikálta azt a kutatási jelentését, amelyben arra keresték a választ, miért teljesítenek egyes iskolarendszerek sokkal jobban, mint mások, továbbá milyen tényezőkön múlik egy eredményes reform. Már ebben a tanulmányban is azonosították a tanárokat körülvevő problémahalmazt. A kutatás kiindulópontja az OECD Nemzetközi Tanulói Felmérés Programja (PISA) volt, amely lehetőséget ad arra, hogy eredményeik alapján rendszeresen összehasonlíthatók legyenek a különböző oktatási rendszerek. E mérés nagyon tanulságos lehet a vizsgálatban részt vevő országok számára, ám akad, amelyik nem okul belőle: Magyarország legutóbb a 2015-ös PISA-jelentés nyomán szembesült azzal, hogy mennyire rosszul teljesít az oktatási rendszer a kulcstantárgyak tudásanyagának átadásában, valamint az ezekhez kapcsolódó készségek fejlesztésében. (Akadtak olyan országok, ezek egyike például Lengyelország, ahol épp a korábbi PISA-sokk hatására sikerült politikai konszenzust kialakítani az oktatásról.)...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.