AZ UNIÓS PÉNZEK ELPAZARLÁSÁNAK MEGRÁZÓ PÉLDÁJA A FELCSÚTI KISVASÚT - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOG
Szerző: Szelestey
2017.09.20.

- Mind több nyugati tagállam veti fel, hogy miért ad az unió anyagi támogatást olyanoknak, mint a magyar és a lengyel kormány

- Az osztrák külügyminiszter Szíjjártó Péter szemébe mondta, hogy nem lehet kibújni az Európai Bíróság ítélete alól

- Moszkva nyomul az európai gázpiacon, Magyarország a jelek szerint viszont nem akarja, hogy mérséklődjön a függés az orosz földgáztól

FT

Feszültséget váltott ki az uniós alapok felhasználása kapcsán, hogy az Európai Parlament delegációja felkereste a felcsúti kisvasutat. Az ósdi szerelvény naponta háromszor pöfög végig a 6 kilométeres pályán, a legtöbbször üres vagonokkal. A nosztalgiavonat, amelynek újraindításához kétmillió euró uniós pénzt használtak fel, drámai példa arra, milyen beruházások valósulnak meg Orbán Viktor falujában, lásd még a TAO-ból épített stadiont, amelynek befogadóképessége csaknem háromszor múlja felül a település lélekszámát. A kelet-nyugati ellentétek egyébként is éleződnek és a gazdagabb nyugati tagok mind inkább megkérdőjelezik sok tízmilliárd euró elköltését olyan államokban, mint Magyarország és Lengyelország. A magyar kormány politikai diszkriminációnak minősítette a küldöttség látogatását, a bizottság elnöke viszont azt nehezményezte, hogy a magyar politika akadályozza a munkájukat.

Merkel mindössze pár napja figyelmeztetett arra, hogy a magyar fél búcsút inthet a közösségi szubvencióknak, ha nem igazodik kvóta-ügyben az Európai Bíróság döntéséhez. A nyilatkozat felizzította a vitát a segélyalapok jelenlegi hasznosításáról. A 350 milliárd euró túlnyomó részét a közép- és kelet-európai tagállamok kapják, függetlenül a jogállamot fenyegető veszélyektől és a haveri kapitalizmussal összefüggő vádaktól. De a következő időszak előirányzata esélyt ad arra, hogy a segítséget politikai feltételekhez kössék. Annál is inkább, mert a bírálók szerint az EU egyfelől a hatalom kitartottjait, másfelől az olyan, értelmetlen terveket is finanszírozza, mint a felcsúti vasút. Az újság hozzáteszi, hogy Magyarországon a közbeszerzések egyharmadánál csupán egyetlen pályázó volt, szemben az unió 21 %-os átlagával. A Transparency International szerint nálunk 10 esetből 9 túlárazott, amikor brüsszeli alapokat is igénybe vesznek. Itt a közösségi átlag 25 %. Kovács Zoltán ugyanakkor pénzügyi zsarolásnak minősítette a német kancellár felvetését. Azt is hangoztatta, hogy a kohéziós alap sem nem ajándék, sem nem jótéti rendszer...

ITT OLVASHATÓ