AZ ÚJ NAT-TÓL SEM LESZ JOBB ISKOLÁSNAK LENNI

DIVÁNY.HU - SZÜLŐSÉG
Szerző: Primilla
2017.09.09.

Készül az új Nemzeti Alaptanterv, Nahalka István oktatáskutató pedig megírta a kritikáját. Ne legyenek illúzióink, a kormányzati hozzáállás nem változott. Paradigmaváltás? Muhaha! Csökken a leterheltség? Hát az nem. Szabadabb lesz az iskola? Hát izé, az sem. Pedig milyen jól indult...

...Na de mi a baj konkrétan?

Hát abból elég sok van. Az alapos szakmai kritikából azokat a dolgokat mazsoláztuk ki, amelyeket szülőként a legfontosabbnak tartunk, és szerintünk a leginkább változás után kiált, de aki szeretné, a teljes dokumentumot is elolvashatja.

• A szakértő szerint új hozzáállásról, megközelítésről szó sincs. Az új NAT koncepcióban megfogalmazott „jelenségalapú” megközelítést a finn iskolareformból vették át, ám itt egyáltalán nem takar olyan nagy ívű változásokat, mint Finnországban: szó sincs tantárgyak megszűnéséről, az oktatás projektesítéséről.
• Ugyanakkor az új NAT koncepció nem nyújt megoldást a gyerekek túlterheltségére sem, holott még az EMMI szerint is ez az egyik legnagyobb probléma. A javaslat szerint nem csökkenteni kell a tananyagot, hanem súlyozni, ez azonban a szakértő szerint nem jelent megoldást, hanem csak a további központosítást segíti elő.
• A koncepció egyébként még csak föl sem veti, hogy probléma lenne a központosított tartalmi szabályozás, vagyis, hogy az iskolák és a tanárok szinte semmiféle szabadságot sem élveznek tartalmi kérdésekben. Ehelyett további centralizálásra tesznek javaslatot, például ellehetetlenítenék az alternatív kerettanterveket, és kötelezően választható módszereket (az meg mi?) vezetnének be.
• Szó sincs benne a tankönyvek problémájáról, mármint arról, hogy lassan már csak egyféle létezik (nyilván ez is kötelezően választandó, vagy micsoda).
• Nem támasztják alá érvekkel, hogy miért hosszabbítanák meg egy évvel az általános iskolát. Annyit írnak, hogy szükséges az alapkészségek megerősítése, de ez az érv a korszerű pedagógiai ismeretek szerint gyenge lábakon áll, és más módon is meg lehetne ezt oldani. Tegyük hozzá, ez is hol így van, hol úgy, hol kilencéves lenne az általános, máskor meg nem.
• Ugyanígy a tanév hosszához is hozzányúlnának, de a dokumentum kritikája szerint ennek szükségességét nem igazán támasztják alá adatok, csupán a politika által megfogalmazott igény alátámasztására hoztak fel hevenyészett érveket.
• Az új NAT sem kínál megoldást a differenciálásra. Megvan az a karikatúra, amiben minden kisgyereket egyforma kockára szabnak az iskolában, akármilyen is legyen? Na, erre kell gondolni.
• Nem foglalkozik az esélyegyenlőtlenség kiegyenlítésének a problémájával. A korai (végzettség nélküli) iskolaelhagyás súlyos problémáját felveti ugyan, de csak ötletelés szintjén, mert a valódi okokat nem tárja fel...

ITT OLVASHATÓ