Szerző: Fábián András
2017.09.14.
Miközben Európa magasabb sebességbe kapcsol, a magyar kormányzat és kormányzó pártok propaganda-katatóniája tovább súlyosbodik, az ellenzék pedig továbbra is a köldöknézés és az értetlenség és az értelmetlenség hálójában vergődik. A Fidesz-bűntársak aktuális velencei találkozója már-már a szánalmat kelt az avatott szemlélőben is, aki persze tudja, hogy mire megy ki a játék, csak éppen tenni nem tud ellene semmit.
Az történik, hogy az említett munkatalálkozón ezek a kétes elemek már egymás között sem képesek a tiszta, egyenes, őszinte beszédre. Olyan a szitu, mint amikor a betörésre készülő Olsen-banda tagjai egymást bátorítják: Most mi van? Most mi lenne? Indulj már te hülye, hát nem lesz semmi gond! Pedig tudják, hogy szar a helyzet. (Szerintem azt is Olsenéktől tanulták, hogy a lopott pénz külföldre vitele egy bizonyos összeghatáron túl már nem bűncselekmény, hanem jó üzlet.) De lássuk, mi is rotyog a moslékos fazékban!
A frakcióülés érdemi részét egyetlen kurta szóval foglalhatjuk össze: Soros. Ebben benne van minden, ami a Fidesz mondanivalója a menekültkérdésről, a belpolitikai helyzetről, a választásokról, az Unió átalakulási terveiről és Juncker beszédéről. Sőt az ellenzék is el van intézve Sorossal, hiszen ő irányítja kívülről.
Kezdjük akkor az ellenzékkel, mert ezzel hamar végzünk, aztán nézzük miből élünk. Ha én Soros helyében lennék, akkor egy ilyen ellenzékre nem bíznám a kormányváltást, mert bár a kockázatokhoz lennék szokva, de ez még számomra is nagy rizikó lenne. Nyilván más utat és más ellenzéket keresnék, ha Orbánt meg akarom buktatni.
Úgy látom, hogy bár ennyivel is elintézhettük volna, sajnos mégiscsak az ellenzéknél kell maradnunk, mert amikor a Fideszről beszélünk, akkor csak rajtuk keresztül tudjuk szemléltetni mindazt, amit kihagynak, amit képtelenek a saját hasznukra fordítani...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.