Szerző: DIÓSZEGIHORVÁTHNÓRA
2017.09.08.
„Sok annyit sem érdemel, amennyit kap. Így is túl vannak fizetve a semmit tevésért” – na vajon melyik sztrájkkal foglalkozó cikkünk alatt volt ez komment? Tulajdonképpen mindegy is, de azért elárulom: az önkormányzati dolgozók sztrájkjáról szóló írásom alatt volt olvasható ez a hozzászólás is, ahogy sok másik, hasonló tartalommal. És nem aratott osztatlan sikert a fogorvosok sztrájkjáról szóló cikk sem, ahogy a Tesco-dolgozók belengetett sztrájkjával se voltak túl elégedettek az olvasók. MÁV-dolgozók? Piha, róluk meg aztán jobb nem is beszélni...
Egész egyszerűen úgy tűnik, elfelejtettük, hogy a sztrájk lényege nem az, hogy a sztrájkoló kibasszon a társadalommal. Hanem a saját érdekeinek a képviselete – ami közvetve vagy közvetlenül, de mindannyiunkat érint.
Vegyük például a most éppen sokat szapult fogorvosokat példának. Az állami ellátórendszerben ők valahol a béka püspökfalatja alatt helyezkednek el. Most azért küzdenek, hogy a háziorvosi praxisokkal azonos mértékű támogatást kapjanak. A helyzet ugyanis az, hogy 15 éve nem emelkedett az állami fogorvosok praxisának támogatása – minek következtében ők maguk két út közül választhattak. Vagy magánpraxist indítottak (értelemszerűen drágábban dolgozva, a bevételeik egy részét pedig visszaforgatva a közellátásba, finanszírozva anyagköltségüket, rezsijüket, egyebüket), vagy kivándoroltak. Végső megoldásként esetleg elhagyhatták a pályát.
Lényeg a lényeg: ennek következtében egyre több a tartósan betöltetlen fogorvosi praxis, egyre többen kényszerülnek vagy utazni az ellátásért, vagy magánorvoshoz fordulva irdatlan összegeket költeni a kezelésekre. A helyzet tarthatatlan, ha így marad, gyakorlatilag meghal az állami fogorvosi ellátórendszer. Mondjuk, hogy ez kinek lesz igazán rossz? A szegényeknek. Az időseknek. A sokgyerekeseknek. A vidékieknek. Mert rájuk indokolatlan terheket ró majd, ha nem lesz TB-s fogászat.
Ugyanez a helyzet az önkormányzati dolgozókra is igaz, akik megalázó bérekért, egyre többet dolgoznak, aktahalmokba temetkezve, egy erősen munkaerőhiányos állami szektorban. Sztrájkoltak, de csak néhány helyen – hiszen az állami szférában nem nagyon ugrál az, akinek kedves az állása. De ez se nagyon tetszett azoknak a felhasználóknak, akik menten a fejükre olvasták, hogy amúgy sem dolgoznak rendesen, hazamennek pénteken koradélután, a sor meg csak kígyózik. Ha viszont mindenki elhagyja ezt a szektort, akkor aztán tényleg felesleges is lesz beállni azokba a sorokba, mert nem lesz, aki az ügyeinket intézze. Vagy megoldjuk magunk? Tudja valaki, mennyit keres ma egy önkormányzati dolgozó, hogy aztán közutálat tárgya legyen? Pont ugyanannyit, mint 10 évvel ezelőtt...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.