"A PER"

JOG-ÁSZ BLOG
Szerző: Dr. Sándor Zsuzsa
2017.09.10.

Franz Kafka regényében a főhős – egészen kivégzéséig - nem tudja, miért indítottak pert ellene. Attól tartok, sokan közülünk sem értik pontosan, miről is szól a luxemburgi Európai Bíróságnak a kvótaperben e héten hozott ítélete. Nem is csoda, hisz a Fidesz-kormány ez ügyben megszólaló tagjai – szándékosan - csak fokozzák a zavart.

2015-ben az Európai Tanács egy ideiglenes - két évre szóló - határozatot hozott arról, hogy az unió más országainak is részt kell vállalnia a Görögországba és Olaszországba érkező menedékkérők kérelmeinek elbírálásában. Kikből is áll az Európai Tanács? A 28 uniós tagállam állam- és kormányfőiből. (Ez esetben a belügyminiszterek tanácsa hozta meg a döntést.) Ők döntöttek tehát arról, hogy melyik tagállamnak hány menekült kérelmét kell elbírálnia. Elbírálnia és nem befogadnia! Ezt a határozatot a 28 ország vezetőiből mindössze négy – Szlovákia, Magyarország, Cseh Köztársaság és Románia – ország vezetői nem szavazták meg.

Ha emlékeznek, már akkor vita volt arról, hogy Orbán megszavazta-e a menekültkvótát, vagyis mi az, amit aláírt Brüsszelben. Tény: a döntést nem, de azt a határozatot, hogy a többségi döntést be kell tartani, a miniszterelnök is aláírta.

Ez azonban nem akadályozta meg őt abban, hogy Szlovákiával együtt pert indítson az Európai Tanács határozata ellen az Európai Bíróság előtt. És miközben arról sokat olvashattunk, hogy Lengyelország is támogatólag belépett a perbe, arról alig esett szó, hogy ugyanakkor Belgium, Németország, Görögország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg és Svédország az ellenkező oldalon avatkozott be...

ITT OLVASHATÓ