- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Lázár Gergő
2017.09.20.
Hunyászkodjon csak meg mindenki, hisz jobb lehajtott fejjel követni a bármit elfogadó és tűrő rabszolgák tucatjait, mintsem véleményt formálni. Emeljük már fel a fejünket, és legyen már saját véleményünk! Nem lehet egy életet rettegésben, meghunyászkodva leélni. Illetve lehet, de minek, milyen élet az? Miért érezzük szükségét annak, hogy ha nekünk szar, akkor másnak is legyen az? Ez az elfajzott felfogás hova vezet? A mindent tűrő rabszolgalelkűek nem azok, akik ezt az országot előbbre viszik. Véleményekre, vitákra, ötletekre van szükség. Változásra.
Az, hogy az oktatási rendszer szar volt 10 de akár 20 éve is, az nem mentség arra, hogy ma is az. Nem beletörődni kell a dolgokba, hanem tenni azért, hogy ami nem jó, az változzon meg. A heti 40+ tanulással eltöltött óra nem hozza az eredményeket. Az európai oktatási rangsorok végén kullogunk és nem azért, mert olyan lusták lennének a magyar diákok, hanem mert soha nem tanultak meg tanulni. A tanárok nem szerettették meg velük az irodalmat, a történelmet vagy épp a matematikát, ehelyett a diákok megtanultak magolni, a tanulást pedig teljes mértékben megutálták.
A rendszer úgy rossz ahogy van, 20 éve is az volt, ma is az. A tudásnál nem sok fontosabb dolog van az életben, azonban ennek elsajátítása elsősorban nem óraszám-függő. Nincs fontosabb annál, minthogy a gyermek élvezze a tanulást, emellett pedig legyen ideje gyermeknek lenni. Változásra van szükség, nem csak az oktatási rendszerben, de a fejekben is. Vajon akik ilyen bátran küldték el a fiatal diákot a fenébe, azok megtennék ugyanezt a saját gyermekükkel is? Ha az napról napra hulla fáradtan érne haza az iskolából, akkor is őt hibáztatnák? Vagy ez csak akkor megy ilyen könnyen, ha a másik gyerekéről, más családtagjáról van szó?
A rendszer úgy rossz ahogy van, 20 éve is az volt, ma is az. A tudásnál nem sok fontosabb dolog van az életben, azonban ennek elsajátítása elsősorban nem óraszám-függő. Nincs fontosabb annál, minthogy a gyermek élvezze a tanulást, emellett pedig legyen ideje gyermeknek lenni. Változásra van szükség, nem csak az oktatási rendszerben, de a fejekben is. Vajon akik ilyen bátran küldték el a fiatal diákot a fenébe, azok megtennék ugyanezt a saját gyermekükkel is? Ha az napról napra hulla fáradtan érne haza az iskolából, akkor is őt hibáztatnák? Vagy ez csak akkor megy ilyen könnyen, ha a másik gyerekéről, más családtagjáról van szó?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.