A MÁSIK BRÜSSZEL - AHOL A KERESZTÉNY EURÓPA IS MÁST JELENT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: HEGYI GYULA
2017.09.24.

Hol csak mint az uniós bürokrácia központjaként, hol csak mint muszlim fészekként gondolunk arra a városra, amelyet a magyar kormány kampányainak köszönhetően itthon mindenki ismerni vél: Brüsszelre. Belgium fővárosa pedig rendkívül érdekes társadalmi és építészeti képződmény, amelyet ott élő kollégánk mutat be.

Brüsszel, vasárnapi bolhapiac a Sta­­lin­­grad sugárúton. A görög katedrális előtti járdán arab férfi árulja a portékáit, jobbára régiségeket vagy régiségnek látszó utánzatokat. Megáll előtte a rendőr járőr, két idősebb egyenruhás férfi, egyikük nagyapós kinézetű szakállal. Szóba elegyednek az árussal. Magyar ésszel azt gondolná az ember, hogy engedélyt kérnek, bírságolnak, büntetnek. De nem, az egyik zsarunak megtetszett egy afrikai szobor, arra kezd alkudni. Meg is veszi, ha jól látom, egy húszast kap vissza a száz euróból. Amikor már megvette és vinné magával, megkérdezi az árust: ugye régi a szobor? Nincs a világon régiségárus, aki erre a kérdésre ne igennel válaszolna, és ezt nyilván a rendőr is tudja. De jólesik megnyugtatnia magát, hogy nem valami hamisítványra adta ki a pénzét. A szobor egyébként annyiban biztosan eredeti, hogy afrikai mesterek készítették. Talán Kongóban, talán Brüsszel kongóiak lakta kerületében, de mindenképp a hagyományos afrikai minták alapján.

Ez a villanásnyi jelenet sokat elmond arról a másik Brüsszelről, amely nem az euróbürokraták városa, s amelynek lakói nem is hallottak arról, hogy Orbán Viktor és magyar hívei „üzentek” nekik a magyarországi kampányukkal.

Az Avenue de Stalingrad (hollandul Stalingradlaan) a nevével és mai lakói­­val jelképe is lehetne ennek a másik Brüsszelnek. Belgiumban ma is a történelmi tudat része, hogy a második világháború menete Sztálingrádnál fordult meg, ott kezdődött el a náci birodalom bukása, s ezt senki sem akarja aktuálpolitikai okokból letagadni. De a történelmi név ellenére a sugárút ma az arab negyed egyik főutcája, tele marokkói és tunéziai éttermekkel, kávézókkal, élelmiszerboltokkal. Az út közepe táján a Szent Mihály és Gábriel arkangyalokról elnevezett katedrális viszont a több tízezer belgiumi görög legfontosabb temploma. Eredetileg római katolikus templom volt, a görög közösség 1985-ben vásárolta meg, amikor a környékről elköltöztek az őshonos brüsszeli lakosok...

ITT OLVASHATÓ