Szerző: Máriás Leonárd
2017.09.13.
A beruházás átláthatósága keveset javult április óta, pedig Lázár János kancelláriaminiszter, valamint Süli János paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter a beruházás titkosításának enyhítését ígérte.
Ha valaki 2017 őszén szeretné megtudni, mire és hogyan kezdte elkölteni az MVM Paks II. Zrt. a beruházásra szánt 4000 milliárd forintot, az eddig megkötött több száz helyett mindössze három darab szerződéshez férhet hozzá teljes terjedelmében a cég honlapján közbeszerzések címszó alatt. Ezen felül a vállalat táblázatba rendezve számol be időnként néhány megbízás főbb paramétereiről.
A közlések azonban rendkívül hiányosak, alig több mint két tucat szerződés adatait szerepeltetik, egyes esetekben homályban hagyva a beszállító cégek nevét is.
A Közérdekvédelmi Központ első körben a 2016 végéig megkötött 255 beszállítói szerződést tette közzé. A jövőben minden további megszerzett dokumentumot nyilvánosságra hoz a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban, amennyiben azok nem lesznek elérhetőek bárki számára az állami vállalat honlapján.
A projektre tervezett 4000 milliárd forint közpénz, elköltéséről folyamatosan el kell számolnia a kormányzatnak a magyar lakosság és a gazdasági szereplők felé, akik adóforintjaikkal kifizetik a számlát, és viselik az atomerőmű bővítés hosszútávú környezeti és gazdasági következményeit.
További dokumentumokkal adós a kormány
Sokat elárul a magyar jogállam állapotáról, hogy a paksi bővítéssel kapcsolatos legfontosabb szerződések, a “megvalósítási megállapodások” kiadása két és fél éve húzódik. Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője és a Közérdekvédelmi Központ alapítója 2014 végén kezdeményezett titokfelügyeleti eljárást a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, mivel a kormány kezdettől fogva korlátozott terjesztésűnek, illetve titkosnak nyilvánított minden adatot a beruházással kapcsolatban.
A titokfelügyeleti eljárásban Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke is azt állapította meg, hogy a magyar törvények szerint nem indokolt a mindenre kiterjedő titkosítás. Ez az állásfoglalás kényszeríthette végül a kormányt, hogy ígéretet tegyen a titkosítás enyhítésére és feloldja a szerződések jelentős részének minősítését. Ennek ellenére, még csonkítva sem adja ki a tárca nélküli miniszter az MVM Paks II. Zrt. és az orosz fővállalkozó által kötött úgynevezett EPC-szerződést (ebből tudhatnánk meg többet például a beruházás következő tíz évének feladatairól), valamint az üzemeltetési-karbantartási szerződést. Jávor Benedek júliusban pert indított a dokumentumokért, de a kormány most az orosz fél üzleti titkaira hivatkozva tagadja meg az adatigénylés teljesítését...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.