Szerző: Fábián András
2017.09.04.
Természetesen jól elő lett ez a dolog is készítve. Soros, Brüsszel, Európa védelme a magyar végeken, az EU adjon pénzt, fizesse ki a kerítés felét, és megint csak az Unió védelme a menekülthordák fenyegető rémétől. Hidvégi 60 milliós migrációs hullám készülődéséről értekezik. Nem tudhatjuk, milyen forrásból származik a becslés, hiszen az Unió és a NATO hírszerző szervei már régen nem osztanak meg adatokat magyar kollégáikkal, az oroszok meg senkivel sem. Hogy a magyar hírszerzésnek bármiféle információi lennének az ügyben, azt meg azért tartom kizártnak, mert az egyetlen ügyeletes hírszerzési szakértőjük folyamatosan hülyeségeket vizionál. Nem Bakondi határőrről beszélek.
Bakondit persze még meg is értem. Határőrként ő a Kádár-rendszerben szocializálódott, határsávot akkor is csak az S100-as határvédelmi kerítésrendszer innenső oldaláról látott. Megszokta a pléhkutya ugatását és a jelzőrakéták röppenését, az éji cserkelést, az elfogások izgalmát. Volt persze egy apró difi. Akkoriban kevesebben akartak bejönni, a kerítés a szabad világ elől zárta el a népeket. Ide most sem akar senki bejönni, holott a mai kerítés a befelé irányuló határsértők visszatartására irányul. Ugyanakkor egyre többen mennek kifelé. Sőt! Azok a menekültek is, akik valamilyen úton-módon átlépték befelé a határt, azonmód igyekeznek átlépni azt kifelé is. Hogy ne mondjam, a szabad világ felé. Teszik, míg tehetik.
Mi is tesszük, míg tehetjük.
Eközben ez a kerítés sok hívet szerzett nekünk szövetségeseink körében is, akik a menekültekkel való foglalkozás terheit a magyar kerítés elterelő hatása miatt kénytelenek átvállalni. Ámbár lehet, hogy ezek az arcok Ausztriában, Horvátországban, Olaszországban, és a többi befogadó államban nem is a mosolytól oly rózsásak, amikor az a magyar kerítés szóba kerül. Szóvá is teszik, ahelyett, hogy szépen kipengetnék a fele költséget (hogy ebből mennyit loptak el kik, azt most még nem tudjuk megmondani). Szóvá is teszik, néha meglehetős érdességgel a hangjukban. De sebaj, mert erre mi tartunk egy jól fésült, szakképzett, felkészült diplomatát, aki majd elküldi őket a jó édes anyukájukba.
Itt van hát nekünk ez a szlogen: Orbán vagy a kerítés lebontása.
Mit kezdjünk vele?
Az teljesen világos, hogy a választék mindkét alternatívája komoly fenyegetéseket hordoz. Kinek-kinek a magáét. A felkészült kormánypárti azonban tudja, hiszen a tisztatekintetű, Kossuth-díjas Eperjes Károly, és a tisztánlátásáról nem kevésbé híres, Kossuth díjas Reviczky Gábor művész úr is megmondta, hogy Orbán és kormánya nélkül az ország már régen ebek harmincadjára került volna.
Vagyis a Fidesz szavazóinak nem is lehet kérdéses, hogy ha Orbánra szavaznak, akkor a kerítés állni fog mindörökké, sőt meg lesz hosszabbítva egészen Moszkváig, aztán meg Novoszibirszkig.
Az épeszűeknek, akiknek viszont nem Orbánra esne 2018-ban a választása, annak valóban első és legfontosabb dolga lenne-e a kerítés lebontása? Talán meglepően hangzik, ha azt mondom: NEM! Orbán leváltása nem a kerítés fennmaradása vagy lebontása miatt fontos. Ez egyáltalán nem egy égető, azonnali megoldásra váró, kardinális probléma. Orbán leváltása után más, sokkal fontosabb feladatokat kell majd megoldani: az alkotmányosság, a jogállam, a Köztársaság és ezek működőképes intézményeinek helyreállítása, a korrupt politikai elit elszámoltatása és kirekesztése a közéletből, az elsíbolt nemzeti vagyon visszavétele. Utána jöhetnek a hosszabb távú feladatok: az egészségügy, az oktatás, az Európai Unió bizalmának helyreállítása, a valós társadalmi problémák megoldása a propaganda-hadjáratok helyett.
Hogy mi lesz a kerítéssel a déli végeken? Ezt a kérdést majd az idő megoldja, ahogyan annak idején a vasfüggöny vagy a berlini fal ügye is eldőlt. A hozzáértő, dolgozó nép okos gyülekezete lassan 30 éve Európát választotta. Talán az elmúlt nyolc év után végre újra lesz annyi esze, hogy Európa, és ne Orbán legyen a nyerő alternatíva.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.