A GAZDASÁG TÜKÖRKÉPE: A BANKRENDSZER ÉS A NEM FIZETŐ HITELEK

INDEX.HU
Szerző: SIMONYI TAMÁS
2017.09.25.

A nemfizető hitelek kezelése Európában és Magyarországon is jelentős gondokat okozott a válság után. Sok országban a mai napig rendkívül magas a nemfizető hitelek aránya a bankrendszerben, és az EU-átlag is csak lassan araszol lefelé. Van azonban egy-két ország, amely kifejezetten sikeres volt ezen a téren. 


Melyek a fő tanulságok, és hogyan vizsgázott Magyarország?

A nemfizető hitelek állománya a 2008-as válságot követően Európa-szerte megugrott. A magánszektor és a vállalati szféra hitelei közül a 2007-es 2 százalékról 2013-ra csaknem 8 százalékig emelkedett a nemfizetők aránya, és európai szinten még mindig a nagyon magasnak mondható 5 százalék fölött van.

A KPMG erről szóló elemzése szerint 2016 közepén Görögországban és Cipruson volt a legdrámaibb a helyzet: mindkét országban 40 százalék feletti nemfizető aránnyal, őket követte egy másik országcsoport, ahol 18–22 százalékról számolt be a helyi jegybank. Ebbe a csoportba tartozott a 18 százalékos Magyarország mellett Szlovénia, Portugália, Írország, Bulgária és Olaszország is. (Magyarországon a ráta 2016 végére a teljes hitelállomány 7 százalékra csökkent.)

Nem tartozott viszont már ide az a Spanyolország, ahol a válságot követően az egyik legmagasabb volt a nemfizető hitelek aránya, és a magas érték ellenére nagyon komoly előrelépést tett az ügyben Írország is.

Min múlik, hogy az egyes országok bankrendszereinek hogyan sikerült kimászniuk a slamasztikából?

ITT OLVASHATÓ