ÖSSZEHÚZZÁK MAGUKAT A NYUGDÍJAS POPULISTÁK, MACRON A JELEK SZERINT NEM KÍVÁNJA LÁTNI ORBÁNT - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: Szelestey
2017.08.22.

- A következő hónapokban dől el, hogy ki lesz benne az EU kemény magjában, a többieket várja a periféria

- A nacionalizmus végzetesen megfertőzheti az uniót

- Magyarország a börtönhöz hasonló állapotokat teremtett a két tranzitövezetben, a cél az elrettentés

Wall Street Journal

Újragondolják helyzetüket a nyugat-európai populisták, akik nagy reményeket fűztek Trumphoz, illetve a Brexithez, mármint hogy segítségükkel meg tudják rendíteni az európai vezetést, csakhogy választási vereség, vádaskodás és önmarcangolás lett a sorsuk. Sőt, sok szélsőjobbos most úgy látja, hogy visszafelé sült el a próbálkozás, tehát hogy a bevándorlásra és az identitásra építették stratégiájukat, ugyanakkor elutasították az EU-t, illetve az eurót. Kiderült ugyanis, hogy a választók többsége ugyan sok tekintetben továbbra is elégedetlen az unióval, csak éppen destabilizálódásként érzékelte a brit népszavazás, valamint az amerikai választás eredményét. Merkel és Macron azután kihasználta ezeket az aggályokat. Ráadásul javul a gazdaság állapota is. Ettől persze még a populisták jelentősen megerősödtek, ám hatalmi vágyaik nem teljesültek, és a jelek arra utalnak, hogy túl vannak a csúcson, legalábbis egyelőre. Azonban még továbbra is jelentős tényezők maradnak, noha közben lényegesen nagyobb lett a bizalom Brüsszel iránt. Két hónapja 77 % mondta azt a földrészen, hogy országának bent kell maradnia az EU-ban és csak 18 % támogatta a kilépést.

EUobserver

A volt cseh külügyi államtitkár szerint a francia elnök holnap azért kezd körutat Kelet-Európában, mert ki akarja puhatolni, hogy az érintett országoknak mennyire fűl még a foguk az unióhoz. Tomas Prouza szerint Marcon célja hármas: elmélyíteni az együttműködést azokkal a kormányokkal, amelyekkel a nyugat még tárgyalni kíván, megvédeni a francia munkaerőpiacot, végül pedig megtudni, hogy ki támogatja az integráció elmélyítését. Az út Romániában kezdődik, Bulgáriában folytatódik, majd Ausztria következik, és ott az államfő találkozik a cseh, illetve szlovák kormányfővel is, mégpedig a problémás Visegrádi csoport keretein kívül. Az egyeztetés nagyban hathat arra, hogy a csehek merrefelé kívánnak haladni. A következő hónapok ugyanis döntőnek ígérkeznek abból a szempontból, hogy ki marad az EU magjában és ki reked kívül. Szlovákia már egyértelműen letette a garast, hogy neki az unió a fontos. A cikk különben egy szóval sem említi azt a korábbi hírt, miszerint Macron hamarosan a V4-ekkel is leülne tárgyalni...

ITT OLVASHATÓ