- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Tamás Róbert
2017.08.04
Nem viselem jól, ha hülyének néznek. Ha ráadásul az én pénzemből néznek hülyének, azt még rosszabbul tolerálom. Nem, mintha nem ez történne minden áldott napon ebben az illiberális magánvállalkozásként üzemeltetett birkaakolban, de mégis fel tud menni bennem a pumpa, amikor tengerimalacnak néznek (most kérek elnézést a tengerimalacoktól és az ő gazdijaiktól, nem az állatkákat óhajtom sértegetni).
Sajnálatos módon naponta tudnék több példát is hozni erre az állításomra, de most legyen a Leslie Mandokival készült Figyelő interjú, mert talán ez viszi a hét legirritálóbb seggnyalásáért járó díjat. Aki nem ismerné az interjúalanyt, annak összefoglalom. Mármint az élettörténetét, vagy annak egy kivonatát.
Budapesti zenei tanulmányait követően a JAM nevű dzsessz-rock együttes vezetője, 1975-ben Németországba disszidált. Menekülttábor, majd négy évnyi kocsmazenélés és stúdiózenészi munkálkodás után csatlakozott a Dschinghis Khan popzenekarhoz és bűntársaival közösen rászabadította az emberiségre a mongol kán nevét viselő nótát. Igaz, hogy Európa egyes részeit és a Távol-Keletet kivéve sehol nem sikerült befutniuk vele, de legalább mással sem. Kilépett a zenekarból, több próbálkozás után létrehozta a Man Doki Soulmates formációt. Ismertebb vendégművészekkel lép fel a zenekar, bár a világhír ezúttal is elmaradt, de azzal semmi baj nincs. Mondom, szerintem mivel van.
Két évvel ezelőtt a sokszor átadott Várkert Bazárban lépett fel a Man Doki Soulmates, ez 94 millió forintjába került a magyar adófizetőknek. Egy rajongó egészen biztosan remekül érezte magát, mégpedig Orbán Viktor. Olyannyira, hogy tavaly az interjút készítő Figyelő című lap gazdája, Schmidt Mária beletolt a művészbe még 1400 millió forintot, hogy zökkenőmentesen lépkedjen ő fel Európa szerte. Ezt is mi fizettük...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.