Szerző: Szelestey
2017.08.28.
- A magyar kormányfő megnyilatkozásai alapján kérdéses, hogy az ország meddig lesz még az EU tagja
- Macron elvtelen alkult ajánlott a cseheknek és szlovákoknak nacionalista célja érdekében
- A valóság teljes megtagadása: interjú László Petrával
FT
A lap arra figyelmeztet, hogy idővel lehetnek olyan tagállamok, amelyek a brit példa nyomán ugyancsak kiválnak az unióból. Az elidegenedés folyamatát látni a görögöknél és az olaszoknál. Az ultrajobb kormány vezette Magyarország és Lengyelország ugyancsak elhatárolja magát a fő áramlattól. Az EU szankciós eljárást indított Varsó ellen az igazságszolgáltatás reformja miatt, és a két ország nem hajlandó átvenni menekülteket sem. Orbán Viktort hallgatva az ember azon töpreng, hogy a magyarok meddig akarnak még bent maradni a szervezetben. Lehet, hogy ha már nem kapnak több pénzt Brüsszeltől, mint amennyit befizetnek, akkor már háttérbe szorulnak az anyagi megfontolások. Ha a britek kiszállnak és többé nem adják be részüket a közös költségvetésbe, akkor megváltoznak az előnyök és a hátrányok, főként a nem euróövezeti tagok számára.
Ha kiderül, hogy a kilépés nem jár együtt gazdasági válsággal, akkor többen is úgy érezhetik: immár nincs megkötve a kezük. A britek, olaszok, görögök, lengyelek és magyarok más-más okból lehetnek kiábrándultak, de közös bennük, hogy nem kérnek a változó sebességű integrációból. Még az eurózónán belül is sokszor eltérnek az érdekek. Az EU a következő években várhatóan igyekszik központosítani a jogköröket. Nem lenne meglepő, ha az eurót nem használó államok ezután megkérdőjeleznék a tagság értékeit, hiszen valószínűleg kevesebb anyagi előnyt élveznek abból, viszont a közösséget alapvetően az euróövezet megfontolásai vezérlik majd. Nem kötelező, hogy felbomoljon az unió, de butaság volna azt állítani, hogy a Brexit kizárja ennek a lehetőségét...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.