NAGY MAGYAR ABSZURD: OSZTER SÁNDOR SAJÁT TAVA, JÓ KAPCSOLATAI, MEG AZ AGGÓDÓ HELYIEK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: Buják Attila
2017.08.24.

A Jenői-patak időjárásfüggő. Ilyenkor, nyár végén, rekkenő hőségben gyéren csorog a meder alján a víz. De mindig van benne valami, ez négyezer éves hagyomány. A Börzsöny legnagyobb tavát (a diósjenői víztározót) mégis az a veszély fenyegeti, hogy a tradíció megszakad. Az „új földesúr”, Oszter (­Rózsa) Sándor állami papírokkal, hét Kamazzal, két lánctalpas markolóval (és pénzzel) felfegyverkezve arra készül, hogy vadászkastélya előtt blokkolja a patakot. A meredek lejtőn két műtavat ásna, amelyet a helyiek szerint a tavat tápláló erecske tölt majd fel. Oszter a „szépségre megy”: kócsagot akar, tarajos gőtét, vörös hasú unkabékát. Pedig ha a vízbázis elapad vagy a hozam vészesen csökken, a huszonhét hektáros tóban visszafordíthatatlan algásodás indul el, és a helyén egy bűzölgő pocsolya marad. A helyi ellenállás bázisa, a tavat kezelő Diósjenői Sporthorgász Egyesület felülvizsgálatot, birtokvédelmet, hatástanulmányokat kér. De a zászló Oszter Sándornak áll.

Marcus Aurelius járt Diósjenőn. Ez, mint írják, időszámításunk szerint 174-ben történt. A Flórián tér felől, a castrumból érkezett, hogy a helyszínen fékezze meg az őrjöngő kvád tömeget. Mi is a Flóriánról indulunk, hallva, hogy Diósjenőnek új császára van. Oszter Sándor, a Börzsöny széli falu büszkesége negyven éve lakik a településen. Ebből az utolsó tíz volt kritikus, amióta 2008-ban elindította az unkabékaprojektjét. Az önkormányzat akkor lelkesült iratban rögzítette: „a képviselő-testület (megállapítja), Oszter Sándor, Diósjenő, Arany János úti lakos vízi élőhely, természetvédelmi területre vonatkozó kérelme (…) a tervezett tereprendezés és tavak kialakítása jó elképzelés”. Akkor senki sem figyelt oda igazán. A horgásznép pláne nem.

Oszter 2013-ban állt elő a nagy ötlettel: a ligetes telekrészre természetvédelmi védettséget kért. Az ötlet nemcsak Diósjenő önkormányzatát delejezte, de a Duna–Ipoly Nemzeti Park illetékeseit, sőt a vízügyeseket is meggyőzte. A dolog egy időre megpihent, de a háttérben, ahogy az Átlátszó írja, lassan őröltek Oszter malmai. Engedélyek jártak le, újultak meg, változott a kivitelező is. A Xandros Bt. (Oszter szolgáltató és kulturális cége) kezéből a kezdeményezés átcsúszott Kondorosra, a Legendák Földje Alapítvány rendelkezésébe. Hogy miért, nehéz kinyomozni. Az oknyomozó írások azt sejtetik, hogy a Legendák Földje – jelentős kormányzati bekötöttséggel bírván – uniós potyapénzt szerzett volna. Mások szerint a kötődés lényege, hogy Oszter – aki 1971, a legendás Szinetár-féle tévésorozat óta Rózsa Sándorként él a köztudatban – a Kondorosi Betyárfesztivál díszvendégeként, a békési város díszpolgáraként komoly fideszes kapcsolatokkal rendelkezik. Oszter jobbos politikai kötődése nem titok, természetes összenövésről van szó. Rózsa Sándor (s ezen a szálon Oszter is) közkedvelt dél-alföldi figura. Az efféle kötődéseket a régió ura, Lázár János semmiképp sem szokta kihagyni...

ITT OLVASHATÓ