Szerző: Határátkelő
2017.08.11.
A kérdés rengeteg alkalommal előkerül, és sok évvel a határátkelés általánossá válása után is sokszor az az ember érzése, hogy rengeteg bizonytalanság van körülötte. Úgyhogy úgy gondoltam, ideje tiszta vizet önteni a pohárba.
Annál is inkább, mert nem csak én gondoltam így, hanem végre a NAV is, amely a napokban tett fel az oldalára egy (nem túl hosszú, és meglehetősen hivatali nyelven írt) összefoglalót, amit most megpróbálok kibogozni. Szóval amolyan közszolgálati poszt következik.
A kérdés tehát az, hogy milyen bejelentési kötelezettsége van annak, aki úgy dönt, inkább külföldön folytatná, hosszabb vagy rövidebb időre másik országban vállalna munkát (egyébként ha még nincs munkád, akkor itt érdemes keresgélni, egyszerű és közel 1000 állásajánlat vár).
Lássuk tehát, mit mond (pontosabban ír) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal!
Egészségügyi járulék
Ami az egészségügyi járulékot illeti, ennek esetében akkor kell bejelentést tennünk, ha korábban saját magunk után kellett fizetnünk „egészségügyi szolgáltatási járulékot”.
Ha külföldre megyünk, akkor elvileg 15 napon belül be kell jelentenünk, hogy megszűnt a fizetési kötelezettségünk, vagy ahogyan a NAV fogalmaz, „amennyiben a magánszemély külföldre távozik, és ott egészségügyi szolgáltatásra szerez jogosultságot”.
Magyarán az uniós rendeletek (és a mindenféle egyéb nemzetközi egyezmények) szerint ha másik országban biztosítottá válunk, akkor Magyarországon nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnünk.
Bejelenteni egy erre a célra létrehozott (és innen letölthető) adatlapon tudjuk mindezt, ráadásul az egész a neten elintézhető.
Nem elég azonban csak kitölteni a kitöltenivalókat, bizonyítanunk kell azt is, hogy másik országban biztosítottak vagyunk (ez az úgynevezett A1-es igazolás). Magyarul amíg máshol nem vagyunk biztosítva, addig Magyarországon kell fizetnünk a biztosítást, ha jól értelmezem a dolgot...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.