MEGHEKKELT KÖZMÉDIA

ÁTLÁTSZÓ - MÉRTÉKBOLG
Szerző: Mértékblog / Urbán Ágnes
2017.08.28.

A közszolgálati médiaszolgáltatás Magyarországon átláthatatlanul működik. A médiatörvény olyan sajátos konstrukciót alakított ki, hogy a valódi pénzköltés felett nincs társadalmi kontroll, a törvény szerint definiált közszolgálati médiaszolgáltató pedig tavaly mindössze 5,5 millió+áfa forintot költött műsorbeszerzésre, illetve gyártásra. Urbán Ágnes összefoglalója.

A közszolgálati média intézményrendszerének átalakítása nem igazán érte el a szélesebb közvélemény ingerküszöbét. A médiatörvényekkel szembeni tiltakozási hullámnak 2011 elején még része volt a közszolgálati média átalakítása is, de a törvény 2015-ben hatályba lépett módosítása már teljesen visszhangtalan maradt. Sokan nem is tudják, hogy akkor megszűnt a magyar médiatörténet három emblematikus intézménye, a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és az MTI. A márkanevek ugyan részben megmaradtak (az MTI-vel naponta találkozhatunk), de a cégek már nem léteznek.

A szervezeti átalakítás azonban egyáltalán nem volt véletlen. Már a törvényjavaslat megjelenésekor sejthető volt, hogy mi készül – ezt egy korábbi blogban meg is írtuk –, két év után pedig tisztán látszódik, hogy a törvényalkotók elérték céljukat. Sikerült elrejteni a közszolgálati média működését, pénzügyi folyamatait, ráadásul úgy, hogy ez szinte senkit nem zavart. Ugyanez már benne volt a 2011-es törvényben is, de nem ilyen nyilvánvaló formában és az akkori, a médiatörvény körüli nemzetközi felháborodással szemben ezúttal nem lett botrány.

A konstrukció lényege, hogy a médiatörvény a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt-t definiálja közszolgálati médiaszolgáltatóként (médiatörvény 84§ (1)), holott gyakorlatilag a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) tölti be ezt a szerepet. A törvény szerint az MTVA nem médiaszolgáltató, hanem egy „elkülönített vagyonkezelő- és pénzalap”, amelynek feladata a közszolgálati médiaszolgáltatás támogatása, a közszolgálati célú műsorszámok gyártása és támogatása (médiatörvény 136§ (1)).

A két szervezet mérete jól mutatja, hogy melyik végzi az érdemi tevékenységet. Az MTVA 2016 évi kiadásainak összege 87,6 milliárd forint volt, ezen belül a Duna Médiaszolgáltatónak mindössze 1,8 milliárd forint jutott. Hasonlóan árulkodó, hogy az MTVA létszáma 2016 negyedik negyedévében 2032 fő volt, míg a Duna Médiaszolgáltató 2016 évi átlagos létszáma 110 fő (forrás: Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt 2016 évi éves beszámoló, Kiegészítő melléklet). A pénzügyi és létszám adatokból jól látszódik, hogy bár de jure a Duna Médiaszolgáltató a közszolgálati médiaszolgáltató, de facto azonban az MTVA.

Ennél is fontosabb, hogy az MTVA-nál gyártják/rendelik meg a műsorokat, hiszen itt áll rendelkezésre a szükséges költségvetés is. A Mérték Médiaelemző Műhely által a közelmúltban beadott közérdekű adatigényére adott válaszból kiderült, hogy a Duna Médiaszolgáltató 2016-ban összesen csak 5,5 millió+áfa forintot költött műsorbeszerzésre és műsorgyártásra, ami meglehetősen vicces összeg egy törvény által definiált közszolgálati médiaszolgáltatótól...

ITT OLVASHATÓ