Szerző: Benedikty Béla
2017.08.07.
Mindjárt négy éve, 2013. szeptember 2-án tettem föl A darázs röpte című írásomat. Nem emlékeztem rá, kerestem valami mást, úgy találtam meg. Ha én nem emlékeztem rá, mások még úgy sem. Ideteszem változtatás nélkül, talán a végén még hozzáteszek valamit.
Nincs jó cápa és rossz cápa. Csak cápa van. Macska-, pöröly-, fehér-, kék-, dajka cápa. Sokfajta cápa van, sok különféle tulajdonsággal, de jó vagy rossz egy sincs közöttük.
Ha egy cápa nem támad meg egy embert, az nem azért van, mert az ember egy jó cápával találkozott, hanem mert a cápa nem volt éhes. Meg még ki tudja mi minden nem volt, ami miatt nem akart embert enni. De az bizonyos, nem azért nem akart embert enni, mert ő jó.
Az embert evő cápa sem azért eszik embert, mert rossz cápa, hanem mert éhes. Vagy ideges vagy megijedt vagy mit tudom én, és mit tudják az etológusok. Egyet tudunk mindannyian, a cápa nem rosszaságból eszik embert.
Ettől még a cápát lehet utálni, amiért olykor embert eszik, és ha valakinek kifejezett liblingje a hering vagy a tőkehal, akkor azért is utálhatja a cápát, mert az heringet vagy tőkehalat eszik. És a legyet is lehet utálni, mert valaki egyszer azt mondta a légyről, hogy az szemtelen, és azóta minden hülye úgy gondolja, hogy a légy valóban szemtelen, holott csak meg akarja szerezni, amit szeretne megenni, megnyalni vagy amibe szeretne belerúgni, nem tudom, mit szeretne a légy, egyet tudok, nincs rossz légy. Mint ahogyan darázs, patkány, hiéna, medúza és galandféreg sincs rossz vagy jó. Mi több, az ember számára kedves állatok között sincs jó vagy rossz, még a domesztikáltak között sem. Minden ostoba filmben azt mondja valamelyik szereplő, hogy jó kutya, amikor a vicsorgó eb meg akarja támadni, pedig az sem azért támad, mert rossz, és nem azért mond le esetleg a támadásról, mert hirtelen jó lett...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.