Szerző: Ungár Tamás
2017.08.30.
A Dráva völgyében élő közmunkások sokasága már nem is tiltakozik az ellen, hogy ebből a státuszból menjen nyugdíjba. Az se ritka, hogy gyermekeik perspektívának látják a közfoglalkoztatást.
– Nem fogtam semmit – összegzi Dráva partján töltött napját délután Moharos Géza. A dél-baranyai Királyegyházán élő, nyugdíjas buszsofőrt elkísérte pecázni 7 éves unokája, Zoé is Drávasztárára, ám neki se volt kapása. Nagyapja legyint: Elrontották a Drávát. A parti kőszórással a hetvenes években tönkretették a halak ívóhelyeit, a holtágakból meg kipusztultak a halak. A nemzeti parknak nem az a célja, hogy víz és hal legyen a holtágakban. Azt vizsgálják, mi lesz tíz-húsz meg száz év múlva, ha magára hagyják a holtágakat. Érdekes kísérlet, de a horgászok nem szeretik. A 63 éves férfi elmondja azért, hogy mikor ideértek, hazafelé indult három helybéli pecás, mindannyijuk szákjában kilószámra voltak dévér- és jászkeszegek. Kell is nekik a hal, mert hát itt akkora a szegénység! Legalább ma jól laknak.
Az Európai Unió egyik legnincstelenebb tájegysége az Ormánság, a Dráva völgyének baranyai, s kis részben somogyi szakasza. Félszáz, többnyire aprócska falu található a folyó bal partját övező 5-10 kilométeres sávban. Nagyjából húszezer ember él itt, az aktív korúak 40-80 százalékának a közmunka nyújt jövedelmet. A vidék ipari üzemei a rendszerváltáskor bezártak, a téeszek megszűntek, a közeli városok vállalkozásai is csak kínlódnak, s nincs igényük 8-12 osztályt végzett ingázókra. A falusi betanított- és segédmunkásoknak évtizedekig csak a segély volt biztos, ezt váltotta fel a közfoglalkoztatás. A kötelezőnek érzett közmunkát eleinte utálták a Dráva völgyiek, ma már inkább hálásak. A pénz kevés, de biztos. Aki kicsit többet akar keresni, az hétvégén napszámot vállal, így havonta kikerekedik neki 80-100 ezer forint. Ahol két igyekvő szülő van, ott már a duplája is összejöhet. Az elszegényedésről vall, hogy e falvak egykor módos portái sorra omladoznak.
– Az emberek belelustultak, belebutultak a közmunkába – állítja a piskói Bene János, aki szobafestőként egy szentlőrinci vállalkozónak dolgozik 15 éve. A 46 esztendős, háromgyermekes férfi így folytatja: Be kellene vezetni egy olyan törvényt, ami 40 év alatti embereknek nem ad közmunkát. Egy fiatal, ha nem jut neki rendes munka a falujában, akkor menjen világgá, és keressen. Ha a fiatalok megszokják a közmunkát, akkor még az unokáik is közmunkások lesznek. Ez miért jó az országnak? Választás előtt minden ormánsági politikus változásokat ígért az ittenieknek, de bármelyik párt nyert, nem történt változás. Aki hatalomra került, az már csak a maga hasznát nézi, meg okolja a bajokért az elődeit...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.