Szerző: Szelestey
2017.08.11.
• Brüsszelnek jobban oda kell figyelnie a támogatások felhasználására a keleti végeken
• Orbán Viktor igenis épít a kódolt antiszemitizmusra
Wall Street Journal
A jogállam forog kockán a magyaroknál, a lengyeleknél és a görögöknél, csak éppen az unió beleütközik abba, hogy nincs elegendő jogköre ezekben az ügyekben. A válság évekig elhúzódhat, ám ugyanolyan súlyos károkat okozhat, mint az euróövezetet ért megrázkódtatások vagy a menekülthullám. Ugyanis alapvető jogi és politikai normákat érint. Brüsszel két gonddal kerül szembe. Az egyik az, hogy az EU demokráciák önkéntes szerveződésével jött létre és nem teljesen világos, hogy mitévő legyen, ha egyes választott kormányok – hatalmuk megszilárdítására – kitáncolnak a sorból. Az sem egyértelmű, hogy mi történik az egységes piaccal, a valutaunióval és Schengennel, ha bizonyos országok egyszerűen nem követik a közös szabályokat. Brüsszel pl. jó pár kérdésben elhúzódó harcba bonyolódott Orbán Viktorral, aki nem hajlandó betartani a közösségi jogot. Most éppen a CEU esetleges bezárása ügyében keveredtek vitába. Az érintett nemzeti vezetők azt mondják, hogy az unió beleavatkozik a belügyeikbe. Ellenállásuk megerősítette hazai népszerűségüket. Ellentétek persze idáig is voltak a szervezeten belül, ám egy német szakértő szerint a mostani helyzet azért különleges, mert pl. a lengyelek tagadják, hogy lennének egységes szabályok, azaz odalett az alapvető egyetértés az EU-n belül.
FT
A vendégkommentár szerint az uniónak jobban oda kell figyelnie a keleti tagoknak nyújtott támogatásokra, ezt támasztják alá a visszaélésekről szóló hírek. Dalibor Rohac, a washingtoni American Enterprise Institute kutatója ironikusnak tartja, hogy a magyar kormány a négyes metrón is kirakatta az “Állítsuk meg Brüsszelt!”-hirdetéseket, miközben a vonal építésénél az OLAF súlyos szabálytalanságokat állapított meg, és még a korrupció gyanúját is felvetette. Azt javasolta, hogy követeljenek vissza Magyarországtól 228 millió eurót. Azóta sokan megkérdőjelezték, hogy az EU-nak kell-e segíteni olyan kormányokat, mint a magyar és a lengyel, miután nem tesznek eleget a közös döntéseknek és visszalépnek a jogállamiság területén. Elképzelhető persze, hogy ha befagyasztanák a vonatkozó alapokat, az nem segítene visszatéríteni a jó irányba Orbánt és Kaczynskit, és a két politikus csak fokozná az unióellenes mozgósítást.
Ám ez nem jelenti azt, hogy a dolgok mehetnek tovább az eddigi mederben. A jövőben értelmesebb célokat kell találni a szubvenciók számára és jobban kell ellenőrizni a végrehajtást. E pillanatban ugyanis úgy áll, hogy Közép- és Kelet-Európában a politikusok sokszor oda irányítják a pénzeket, ahol az később hasznos lehet számukra hatalmuk szempontjából. Elterjedt a kliens-rendszer. A Világbank szerint a korrupció az utóbbi években csak rosszabb lett a térségben. A kiutat a többi közt az jelentené, ha az eszközöket és az ellenőrzést elvennék a gyakran gyengekezű nemzeti hatóságoktól. Mert nem lehet ekkora összeget rábízni becsvágyó helyi autokratákra...
A jogállam forog kockán a magyaroknál, a lengyeleknél és a görögöknél, csak éppen az unió beleütközik abba, hogy nincs elegendő jogköre ezekben az ügyekben. A válság évekig elhúzódhat, ám ugyanolyan súlyos károkat okozhat, mint az euróövezetet ért megrázkódtatások vagy a menekülthullám. Ugyanis alapvető jogi és politikai normákat érint. Brüsszel két gonddal kerül szembe. Az egyik az, hogy az EU demokráciák önkéntes szerveződésével jött létre és nem teljesen világos, hogy mitévő legyen, ha egyes választott kormányok – hatalmuk megszilárdítására – kitáncolnak a sorból. Az sem egyértelmű, hogy mi történik az egységes piaccal, a valutaunióval és Schengennel, ha bizonyos országok egyszerűen nem követik a közös szabályokat. Brüsszel pl. jó pár kérdésben elhúzódó harcba bonyolódott Orbán Viktorral, aki nem hajlandó betartani a közösségi jogot. Most éppen a CEU esetleges bezárása ügyében keveredtek vitába. Az érintett nemzeti vezetők azt mondják, hogy az unió beleavatkozik a belügyeikbe. Ellenállásuk megerősítette hazai népszerűségüket. Ellentétek persze idáig is voltak a szervezeten belül, ám egy német szakértő szerint a mostani helyzet azért különleges, mert pl. a lengyelek tagadják, hogy lennének egységes szabályok, azaz odalett az alapvető egyetértés az EU-n belül.
FT
A vendégkommentár szerint az uniónak jobban oda kell figyelnie a keleti tagoknak nyújtott támogatásokra, ezt támasztják alá a visszaélésekről szóló hírek. Dalibor Rohac, a washingtoni American Enterprise Institute kutatója ironikusnak tartja, hogy a magyar kormány a négyes metrón is kirakatta az “Állítsuk meg Brüsszelt!”-hirdetéseket, miközben a vonal építésénél az OLAF súlyos szabálytalanságokat állapított meg, és még a korrupció gyanúját is felvetette. Azt javasolta, hogy követeljenek vissza Magyarországtól 228 millió eurót. Azóta sokan megkérdőjelezték, hogy az EU-nak kell-e segíteni olyan kormányokat, mint a magyar és a lengyel, miután nem tesznek eleget a közös döntéseknek és visszalépnek a jogállamiság területén. Elképzelhető persze, hogy ha befagyasztanák a vonatkozó alapokat, az nem segítene visszatéríteni a jó irányba Orbánt és Kaczynskit, és a két politikus csak fokozná az unióellenes mozgósítást.
Ám ez nem jelenti azt, hogy a dolgok mehetnek tovább az eddigi mederben. A jövőben értelmesebb célokat kell találni a szubvenciók számára és jobban kell ellenőrizni a végrehajtást. E pillanatban ugyanis úgy áll, hogy Közép- és Kelet-Európában a politikusok sokszor oda irányítják a pénzeket, ahol az később hasznos lehet számukra hatalmuk szempontjából. Elterjedt a kliens-rendszer. A Világbank szerint a korrupció az utóbbi években csak rosszabb lett a térségben. A kiutat a többi közt az jelentené, ha az eszközöket és az ellenőrzést elvennék a gyakran gyengekezű nemzeti hatóságoktól. Mert nem lehet ekkora összeget rábízni becsvágyó helyi autokratákra...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.