KORONAESZME ÉS NEMZETTUDAT

CSEPELIEK ÚJSÁGA BLOG
Szerző: Giczy György (Népszava)
2017.08.20.

Augusztus 20. az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja. István még augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot. Élete végén a beteg király azon a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, s 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg. A két világháború között a Trianon előtti Magyarország visszaállításának álma kötődött e naphoz, a háború után először az új kenyér ünnepének nevezték el augusztus 20-át, majd 1949-ben az új alkotmány hatályba lépését, az új, szocialista államalapítást időzítették erre a napra. Ezután 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepeltük.

Augusztus 20-án ma a nemzettudatunkat hosszú évszázadok távlatában átformáló államalapítást ünnepeljük. Eszmetörténeti utóhatásai ma is tapasztalhatóak, de az idők folyamán ért "sérülések", és az újra és újra felbukkanó tudatos hamisítások
ugyancsak nyomot hagytak rajta, megnyitva ezzel - a tudatlanságból fakadó lebecsüléstől a zavaros misztifikálás túlzásaiig tartó - félreértések máig lezáratlan Pandora-szelencéjét.

Mindez végső soron a nemzettudat elbizonytalanodásához vezetett. Az egymással ellentétes vélemények küzdelme a nemzeti összetartozás szükségszerű követelményétől fosztotta meg hazánk állampolgárait. Majd a kölcsönös felelősségvállalás hivatása helyett a kérlelhetetlen szembenállás próbakövévé tették az aktuális hatalomgyakorlók által kisajátított nemzettudatot. Csakhogy amit bizonyos politikai körök kisajátítanak abból éppen az a fundamentum hiányzik, amelyre a nemzet egészének önértelmezése biztonságosan fölépíthető...

ITT OLVASHATÓ