Szerző: Határátkelő
2017.08.13.
A valóság elég gyakran más, mint amit elképzelünk. Különösen igaz ez a gasztronómia terén, ahol az egyes országok nemzeti ételei finoman szólva is más ízvilággal valósulnak meg a világ különböző részein, mint odahaza. Igaz ez a mexikói ételekre is, melyeket sikeresen torzított el (egyebek mellett) a tex-mex koncepció. Valami ilyesmit tapasztalt meg Zoltán is, amikor a latin-amerikai országban járt.
„Azt már itt az elején elárulhatom, hogy az általunk szeretett és Európában, illetve az Egyesült Államokban megtapasztalt, valamint az itteni mexikói gasztroélmények olyanok voltak, mint a szakszervezet és a vállalat elképzelései egy bértárgyaláson: nem egyeztek.
Mielőtt kiutaztunk, azért próbáltunk tájékozódni, hogy mi várható étel-ital fronton. Ebből kifolyólag lelkesedésünk tiszta kék egére lassacskán bekúsztak apró kis felhőpamacsok: vigyázzunk a vízzel, óvatosan a jeges italokkal és koktélokkal, a mosott salátákkal és gyümölcsökkel csínján bánjunk, mozgó utcai árusnál akkor együnk, ha az együtt mozog egy WC-vel, nyittassuk ki a legközelebbi szénbányát, hogy legyen elegendő mennyiségű széntablettánk stb.
Így indultunk hát felfedezni a közép-mexikói gasztronómiát és elhatároztuk, hogy belevetjük magunkat az általunk elképzelt mexikói chilis-korianderes-avokádós-babos-tejfölös-csirkés-salátás gasztronómiai szent-hétszögbe..."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.