Szerző: KMÉRCE
2017.08.02.
Fiatalkorunkban sokan ábrándozunk arról, hogy saját helyet csinálunk, amit be lehet lakni, és ahol közösségi vágyakat lehet megvalósítani. Józsefvárosban néhány éve létezik egy ilyen hely, a Gólya, és ami egyedivé teszi a vállalkozást, az a szövetkezetiség, amiről a legtöbbünknek leginkább valami rendszerváltás előtti, meghaladott dolog jut eszünkbe. A Gólya azonban köszöni jól van, és épp új tagokat toboroz, ebből az alkalomból kérdeztünk két szövetkezeti tagot – Jagodits Esztert és Karas Dávidot – a működés részleteiről, nehézségeiről és persze előnyeiről.
Mikor kezdtétek, és miért ezt a formát választottátok?
E: Én egy éve vagyok szövetkezeti tag, a kezdeteket a legendákból ismerem... A történet 2011-ben, a Frisco kocsmával kezdődik, aminek elindításában benne volt Szépe, aki jelenleg is tagja a szövetkezetnek. Ezután, nagyobb helyet keresve, talált rá a csapat a Gólya épületére, ami a felújítást követően, 2014 szeptemberében indult.
D: Esztivel szinte együtt kezdtünk a Gólyában dolgozni két és fél évvel ezelőtt, én fél évvel hamarabb szövetkezeti tag lettem. Engem az motivált, hogy egyenlőek vagyunk, mindannyian tudjuk formálni a működést, és a szervezet érzékenyen reagál az igényeinkre. Kevés munkahelyről tudok, ahol két év után elmehetsz három hónap fizetett szabadságra...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.