ÍGY NYÚLTÁK LE AZ ORSZÁG VAGYONÁT AZ OROSZ OLIGARCHÁK

PORTFOLIO.HU
Szerző: Portfilio
2017.08.31. 

A hivatalos, felméréseken alapuló statisztikák durván alulbecslik az Oroszországban uralkodó jövedelmi egyenlőtlenség mértékét - mutat rá a téma három szakértője közelmúltban publikált tanulmányában. Elemzésükből kiderül, hogy a Szovjetunió felbomlását követően elképesztő offshore-vagyont kezdett felhalmozni egy szűk réteg: mostanra az orosz magánszektor kezében lévő pénzügyi eszközök értékének durván fele offshore-vagyon, vagyis minden egy dollárnyi betétre egy dollárnyi offshore-pénz jut. Óvatos becslések szerint is a nemzeti összvagyon mintegy 43%-át birtokolja a társadalom leggazdagabb 1%-a, ami még az Egyesült Államokra jellemző állapotoknál is nagyobb vagyoni egyenlőtlenségre utal. 

Néhányan nagyon meggazdagodtak a Szovjetunió felbomlása után

Nagyágyúk az oligarchák nyomában

Filip Novokmet, Gabriel Zucman és Thomas Piketty közgazdászok egy nagyon érdekes tanulmányt publikáltak a közelmúltban az oroszországi vagyoni egyenlőtlenségek témakörében. Piketty-t valószínűleg senkinek nem kell bemutatni, ő a téma legnagyobb szaktekintélye, így amelyik elemzéshez nevét adja, az rendszerint különlegesen erős tartalommal bír. Már a tanulmány címe is beszédes:

"From Soviets to Oligarchs: Inequality and Property in Russia, 1905-2016", azaz azt vizsgálja, hogy miképp vándorolt egy szűk réteg kezébe a szovjet állami vagyon jelentős része a rendszerváltást követően.

Korábban több elemzés is napvilágot látott már, ami az oroszországi vagyoni egyenlőtlenségeket vizsgálta, ezek azonban többnyire háztartási felmérésekben adott válaszokból összeállított statisztikákon alapultak, amelyek az adatforrás jellegéből fakadóan pontatlanok voltak, ezért jelentősen alábecsülték a szegények és a gazdagok közötti szakadék szélességét. Piketty és társai - a nagyobb pontosság érdekében - a felmérések mellett más, megbízhatóbb forrásokat (adóhatósági statisztikák, nemzeti számlák) is felhasználtak. Ennek ellenére a szerzők kihangsúlyozzák, hogy az átláthatóság hiánya, az adatok esetenkénti pontatlansága, továbbá az elkerülhetetlen becslések miatt a valóságban még a tanulmányban kapott eredményeiknél is nagyobbak lehetnek a vagyoni egyenlőtlenségek...

ITT OLVASHATÓ