Szerző: Hont András
2017.07.31.
Talán a csövek unták meg alantas helyzetüket, és fáradtan váltak el az illesztéseknél, vagy a bennük hömpölygő tartalom vágyott ellenállhatatlanul a felszínre, érezvén, hogy van ott keresnivalója. De azért valószínűbb, hogy mulasztás történt: kispórolták az anyagot, nem volt már elég munkás elvégezni a feladatokat, mert a legalkalmatlanabb is megpattant magasabb napibérért Albániába, esetleg az ellenőröket vesztegették meg – nem tudni pontosan.
Először csak az orrfacsaró szagot lehetett érezni. Az ellenzéki közvélemény lázasan találgatta, hogy a kormány miről akarja elterelni a figyelmet, kormánypárti körökben pedig ferde szemmel méregették egymást, hogy ki volt az, aki ellopta a micsodát, ami miatt most bizonyára szaglászni kezdenek Sorossimicska médiakutyái. „Valami bűzlik Magyarországon” – kapta föl a hírt a világsajtó. „Nem bűz az, csak alternatív illat” – mondta hamiskás mosollyal Lázár János kancelláriaminiszter szokásos csütörtöki kormányinfóján, a parlamentben.
A szar azonban fokozatosan szivárgott a felszínre.
Barna pocsolyák tünedeztek föl itt is, ott is, kellemetlen szagú patakok csordogáltak az utcákon. Az emberek találgatni kezdték, hogy akkor ez valóban az-e, ami. A belvárosi lakók a brit turistákra, a környezetvédők az autógyárakra, az őrültek a chemtrailre gyanakodtak. Tarlós István meg szabotázsra. Mindenki más csak szerette volna eltüntetni a trutymót, és kezdett egyre idegesebb lenni. „Szarban vagyunk” – állt elő a megfejtéssel egy közepesen népszerű publicista valamelyik portálon...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.