Szerző: Szelestey
2017.08.26.
- Macron kezet nyújtott Kelet-Európának, de Magyarországot és Lengyelországot le akarja választani arról.
- Szlovénia sem ragaszkodik Közép-Európához, ha a szorosabb EU-összefogás az alternatíva.
- Gorka Sebestyén is kénytelen volt venni a kalapját a Fehér Házban.
New York Times/Washington Post/AP
A magyar kormányszóvivő megismételte, hogy teljesen elfogadhatatlan és megengedhetetlen a holland nagykövet véleménye, miszerint egy tőről fakad a magyar vezetés és a szélsőséges csoportok kampánya. Kovács Zoltán hozzátette, hogy semmi szükség az ilyen nyilatkozatokra, sem a kétoldalú kapcsolatokban, sem pedig Európában. Ezért magyar részről határozottan visszautasítják, és azt várják, hogy Hága lépéseket tesz az ügyben. A jelentés úgy tálalja, hogy magyar részről fel vannak háborodva és visszarendelik a nagykövetet Hollandiából. Emlékeztet arra, hogy a holland diplomata bírálta a menedékkérők befogadásának elutasítását, valamint a Soros György elleni támadásokat is. Ugyancsak kifogásolta a korrupciót és a szabad sajtó elleni lépéseket. Egyben azt mondta, hogy az Iszlám Állam és a magyar vezetés hasonló módon gyárt ellenségképeket. Utóbbi kijelentés kapcsán a holland külügyminiszter az este úgy foglalt állást, hogy nem kellett volna ilyen összehasonlítást tenni. A tudósítás megemlíti, hogy Orbán Viktor, az egykori Soros-ösztöndíjas, ideológiai ellenfelet lát a pénzemberben, aki a Nyílt Társadalom Alapítványokon keresztül sok civil szervezetet támogat, a demokrácia, az emberi jogok és a kisebbségek védelmében.
Die Zeit
Magyarország dühösen reagált, miután a holland nagykövet idegenellenes kampánnyal vádolta meg az Orbán-kormányt. A drasztikus kritikában a diplomata szóvá tette a jobboldali nacionalista hatalom korrupcióját is. Továbbá hogy a miniszterelnök ismételten a terroristákkal állította egy sorba a menedékkérőket, a kormány folyton ellenséget keres, és ugyanazon elvek alapján kreál ellenségképet, mint a globalizálódás kárvallottjai és a vallási fanatikusok.
FT
A vezércikk szerint Macron jól látja, hogy rendbe kell tennie a francia gazdaságot, mielőtt a németekkel együtt nekilátna az unió megreformálásának, de azért nem ártana, ha Európában kompromisszumra törekedne. Ami az egyik legfőbb törekvését, a kiküldetésben dolgozó kelet-európaiak bérének és tb-járulékainak emelését illeti, nos, ahhoz a héten – eltérő mértékben ugyan -, de megszerezte az osztrákok, a csehek, a szlovákok, a románok és a bolgárok támogatását. Persze a francia gazdaságban a magas munkanélküliség okát nem az ilyen vendégmunkások számában, hanem sokkal inkább a merev munkaügyi szabályokban, a túl nagyra nőtt államban és a gyors technológiai fejlődésben kell keresni. De ettől még igaz, hogy módosításra szorul az EU vonatkozó rendelkezése.
Ám a Bizottság és főleg Kelet-Európa joggal aggódik, nehogy veszélybe kerüljön a munkaerő szabad áramlása. Macron ugyanakkor arra számít, hogy a francia közvélemény elfogadja a munkaerőpiac liberalizálását, ha azt látja, hogy Brüsszel az államfő hatására bekeményít a kiküldött dolgozók ügyében. Macron a héten látványosan elkerülte Budapestet és Varsót, ami egyértelműen abból következett, hogy helyteleníti az illiberális törekvéseket. De ettől még foglalkoznia kell a két állam aggodalmaival a külföldre vezényelt munkavállalók kapcsán. A másik fenntartás pedig mostani körútjával szemben az, hogy a cseh és a szlovák kormány a jelek szerint az esetben állna az uniós direktíva reformja mellé, ha cserében kiszállhatna a kvótadöntésből. Az elnöknek más módon kellene támogatást szereznie politikájához...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.