EGY TOLMÁCS RITKA NYELVEKKEL

GÉPNARANCS 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Adorján György
2017.08.14.

Dr. Katona Nasrin okl. orientalista (iranista, arabista és turkológus) és nemzetközi kapcsolatok szakértő, (pastu nyelvvel és Afganisztán szakiránnyal) kül- és biztonságpolitikai elemző.

Egyetemista kora óta tolmácsol, perzsa (iráni fárszi és afgán dari), török, azerbajdzsáni, kurd, pastu és urdu nyelveken, korábban orosz, az utóbbi évtizedekben angol nyelvpárral is. Az egyetlen az országban, aki tolmácsvizsgás pastu nyelven, végzettségének és a lehetőségeknek megfelelően orosz nyelvpárral. Sokat dolgoztunk együtt, nehéz ügyekben nyújtott jelentős segítséget. Büszke vagyok arra, hogy ezt a kiváló tehetséggel megáldott embert személyesen is megismerhettem. Bokros teendői mellett készséggel állt rendelkezésemre, hogy időszerű kérdéseimre válaszoljon.

– Mi határozza meg a menedékkérőknek való tolmácsolás színvonalát?

– A menedékkérőknek való tolmácsolás színvonalát meghatározza, hogy a tolmácsolás ügye nem nemzetközi kapcsolati referensek, hanem gazdasági ügyintézők kezében van, akik számára kizárólag egyetlen szempont érvényesül, azt kell hívni, aki a legolcsóbb. Aki céget jelentkeztet, ott csak azt nézik, hogy aktív-e a vállalkozás a jelentkezés időpontjában, azt nem, hogy a tolmácsolást végzők rendelkeznek-e az előírt szakképesítéssel, igazolt nyelvtudással, és cégek mögé bújva a nemzetbiztonsági ellenőrzés is elkerülhető.

– Bármilyen tolmácsolást vállal?

– Csakis hatósági tolmácsolást vállalok. Időnként abbahagyom, amikor büntetőügyekből ismert ügyfelekkel, vagy menedékkérőkkel találkozom, mint tolmács “kollégákkal”.

– Kik vállalnak manapság tolmácsolást a menekültügynél, van elég szakember?

– A menekültügynél a pastu és dari tolmácsolást egy, afganisztáni radikális iszlám szervezethez kötődő afgán család monopolizálja, akiknek nem pastu az anyanyelve. A hölgy Afganisztánban érettségivel sem rendelkezett, ahol különben sincs tolmácsképzés az egyetemeken. Ő a magyar menekültügynél a leosztó, őt hívják első helyen. Amit ő, férje vagy az arab-perzsa ABC-t nem ismerő fia nem vállalnak el, azt vállalhatja el az, aki utána következik az olcsósági sorrendben összeállított listán. Ha nem engedélyezik neki, nem veszi fel a telefont, hiába él az illető a magyar papírok szerint tolmácsolásból. Ez a család határozza meg, hogy milyen információt szabad közölni a magyar szervekkel. Noha ma már az afgánként jelentkezők túlnyomó többsége iráni vagy pakisztáni, és ez nyelvileg egyértelműen megállapítható, nem volt példa rá Magyarországon, hogy iránit vagy pakisztánit buktattak volna le a tolmácsok. A pandorfi halálkamion per elsőrendű vádlottja másfél évet eltöltött Kecskeméten a nyomozati szakban úgy, hogy akkori tolmácsa nem jelezte a magyar hatóságoknak, hogy nem afgán. Ennek a családnak az érettségivel nem rendelkező nő tagja keveredett a nemzetközi sajtó előtt hangos szóváltásba a halálkamion per elsőrendű vádlottjával a kecskeméti törvényszéken, aki közölte, hogy a hölgy nem tud jól pastuul és hazudik végzettségét illetően. “Mi nem buktattunk, hogy pakisztáni vagy, de ha az említetteket szóvá mered tenni, magyar titkosszolgálati kapcsolatainkkal majd jól elintézünk.” rikácsolta a” tolmácsok gyöngye” a nemzetközi sajtó előtt, erre ismételte meg magyarul a vádlott, hogy a tolmács rosszul beszél pastuul és nincs megfelelő iskolája...

ITT OLVASHATÓ