Szerző: Bruck András
2017.08.21.
A diktatúrák sem ezzel indítanak, de az előzmények mindenki által jól láthatók: elegáns ügyvédi irodákban készülő törvények, jól szabott öltönyökben udvariaskodó kormányhivatalnokok, mindent – bármit! –megszavazó parlamenti képviselők jelölik ki a börtönhöz vezető utat. A fenyegetőzést és félelemkeltést elvégzik a diktatúra hűséges kutyái. És Magyarországon már mindegyik alkotórészből van elég – ügyvédből, kormányhivatalnokból, kutyából.
Egyedül ellenállásból nincs.
Pedig ma még lehet, és még érdemes is volna elkezdeni őszintén beszélni. Nem biztos ugyanis, hogy jövő ilyenkor is lesz rá mód. Azért akadnak kellemes meglepetések.
Bodnár Zoltán tavaly év végén hagyta ott a Fodor-féle Liberális Pártot. Azóta ritkábban hallani, viszont péntek délelőtt két fontos dolgot mondott ki a Klubrádióban. Az egyik, hogy ami itt van, az par excellence diktatúra, és hogyha Orbánék maradnak, akkor az „országot gazdaságilag is, politikailag is teljesen le fogják gyalulni, megszűnik a nyilvánosság, nem lesz Klubrádió, el fognak tűnni azok a bírák, akik ma még a törvény betűit követik – az égvilágon nem lesz semmi.”
Ez is csak egy vélemény, mégis ez volna az a hang, ami még megmenthetne minket, megmenthetné Magyarországot.
A másik dolog, amit a jeles jogi és pénzügyi szakember kimondott, hogy Fodor Gábor miatt hagyta ott a pártot. Fodor ugyanis szerinte ezt tartja az országot szétrohasztó miniszterelnöki módszerekről: „Orbán kormányoz, és időnként nem olyan eszközökkel, amilyeneket mi szeretünk, vagy amiket mi elfogadhatónak tartunk.”
Szóval, hogy nem kell ebből olyan nagy dolgot csinálni. Igen, biztos mi vagyunk túl finnyásak.
Fodor kétkulacsos játéka régóta nyilvánvaló, tudni róla, hogy elvek nélküli érdekpolitikus, viszont nagyon sok véleményformáló értelmiségi hasonló gondolatmenet mentén védi a rezsimet. Az ő érdekeik rejtettebbek, olykor nincsenek is, és sokszor csupán a félelem vezeti őket, amit viszont ügyesen tálalnak józan, bölcs véleményként. Nekik minden keményebb megfogalmazás meggondolatlanság vagy ostobaság, aminek elítélésére hajlandók is sokkal több energiát fordítani, mint ahányat a rezsim megbélyegzésére eddig összesen szántak.
Amikor például az ÉS-ben pár hete amellett érveltem (Miért nincs itt ellenállás?- 2017. július 14.), hogy a sorsunkat évtizedekre meghatározhatja, sikerül-e átvinni a köztudatba, hogy az Orbán-rendszer ma már inkább diktatúra, mint bármi más, arra a különféle fórumokon gúny, kioktatás, szőrszálhasogatás volt a válasz, a leggyakrabban elhallgatás...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.