AZ ORBÁN-KORMÁNY ELVETTE A MAGYAR FELSŐOKTATÁS FÜGGETLENSÉGÉT, DE MÁR AZ EGYETEMEKEN SEM NAGY A FELHÁBORODÁS

168 ÓRA ONLINE
Szerző: Ónody-Molnár Dóra
2017.08.19.

Az egykori örömünnep, a ponthúzó buli mára szinte jelentéktelen eseménnyé szürkült. Tíz éve még televíziós közvetítések, internetes tudósítások számoltak be a Millenáris parkot eluraló hangulatról, amelyben a fiatalok sokasága azt várta, vajon bejutott-e a kiválasztott felsőoktatási intézménybe. A ponthatár váró parti azzal párhuzamosan veszítette el jelentőségét, ahogy a közpolitikában csökkent a felsőoktatás súlya. Nincs vízió, hogy honnan hová fejlesztené az ágazatot a kormány, az irányítás jórészt a pénzelosztás köré szerveződik. Egyetlen világos irány látszik csupán, ez pedig annak szándéka, hogy a felsőoktatás az elit kiváltásága legyen: az egyetemek kapui bezáródnak a kevésbé jómódú alsó-középosztálybeli, illetve hátrányos helyzetű családok gyerekei előtt.

A felsőoktatás az elmúlt években lényegében teljesen elveszítette az autonómiáját. A kormányzati irányító, Palkovics László szürke eminenciásként teljesíti azt a miniszterelnöki elvárást, hogy „balhémentes” legyen a rendszer. Államtitkári tevékenységére jellemző, hogy intézkedéseit minimális tervezés előzi meg (átlagosan öt-hathavonta módosítják a felsőoktatásról szóló törvényt), igaz, nem kell attól tartania, hogy az átgondolatlanságból adódó esetleges intézményi feszültségek nagy hullámokat kavarnának.

Ebbe a folyamatba illeszkednek a ponthatárok is: tovább folytatódik a csökkenő trend, a létszámok – a demográfiai csökkenést jóval meghaladó mértékben – a 2011 előttinél alacsonyabb szinten stabilizálódnak. Idén mindössze 105 868-an jelentkeztek valamelyik felsőoktatási intézménybe, ez a szám 2010-ben még 140 ezer volt.

2011-ben az Orbán-kormány hadat üzent a társadalomtudományoknak, egyes bölcsészettudományi szakoknak, és a közgazdász-, illetve jogászképzésben alacsony keretszámra szűkítette az államilag támogatott helyeket. Ezzel szemben a műszaki és természettudományi területekre próbálta az amúgy szűkülő felsőoktatási helyeket koncentrálni. A preferált szakok a pozitív diszkrimináció ellenére is csak rövid ideig mutattak a kormány számára kedves átrendeződést. 2015-ben megkezdődött a visszarendeződés, és

az idei jelentkezésekben jól látszik, hogy hosszú távon az adott szak munkaerő-piaci értéke és az elérhető keresetek határozzák meg a fiatalok választását, nem pedig az, hogy az Orbán-kabinet újraiparosításról álmodik.

Mivel a kereseti rangsorokat a jogász, informatikus és közgazdász diplomával rendelkezők vezetik, ezek értelemszerűen népszerűbbek a műszaki és természettudományos képzéseknél...

ITT OLVASHATÓ