Szerző: Bauer Tamás
2017.08.23.
Orbán kitüntetett kapcsolata Putyinnal egyebek mellett azzal is magyarázható, hogy egy magyar revíziós politikának a mai Európában a putyini orosz hatalom lehet az egyedüli támasza.
A legújabb: a választási rendszerről közzétett Momentum-javaslatok között ott szerepel a kettős állampolgárok választójogának kiterjesztése: ne csak listára szavazhassanak, hanem egyéni jelöltekre is. Az utóbbit korábban már az Együtt is javasolta, igaz, a magyarországi pártokra leadott listás szavazat alternatívájaként, a Momentum pedig amellett, azt kiegészítve. Ugyanúgy két szavazatot adhassanak le a magyarországi választáson a nem itt élők, nem is innen elszármazottak, mint Magyarország lakói. Amikor az ellenzékiek – az MSZP-től az LMP-ig – azon háborognak, hogy a külföldön dolgozó magyarországi magyaroknak el kell menniük szavazni a külképviseletekre, a szomszéd országokban élőknek („magyarországi lakcímmel nem rendelkezőknek”) pedig nem, ők kényelmesen levélben szavazhatnak, az utóbbiak választójogát az MSZP-től az LMP-ig magától értetődő adottságnak tekintik. Tudtommal ma egyedül a DK utasítja el a kedvezményes honosítást és különösen a vele járó választójogot (valamint a közvélemény-kutatások szerint elutasítja a választók többsége).
Sokszor leírtam már, megismétlem: ez a magyarországi társadalom szuverenitásának korlátozása, hiszen a nyolcmillió magyarországi, a magyar törvények hatálya alatt élő választó nem maga dönt arról, hogy milyen törvényeket hozzanak az országban. Erre példa, hogy Magyarország lakói 2014-ben nem adtak kétharmados többséget a Fidesznek, az ő szavazataik alapján a Fidesz nem módosíthatott volna kétharmados törvényt 2014 második felében (például a fővárosi közgyűlés felállítását szabályozó törvényt), ezt csak a nem a magyar törvények hatálya alatt élők szavazatainak beszámításával tehette meg. Az ellenzéki pártok többsége ezt nem kifogásolta, és nem kifogásolja 2018-at illetően sem. Csak a rend kedvéért ismétlem meg azt is, hogy ilyesmire az Európai Unió régi országai közül sehol sincs lehetőség, csak az újonnan csatlakozott balkáni országokban, Horvátországban, Romániában, továbbá az EU-ba még csak készülődő Szerbiában. A népszuverenitás alapján álló demokráciákban nem az állampolgárság és a választójog a kisebbségi kérdés kezelésének eszköze. Ahol a kisebbségi kérdést jól kezelik, ott ezt autonómiával, a kisebbségek kulturális jogainak garanciáival oldják meg, és nem az anyaország által felkínált állampolgársággal és ezzel járó választójoggal...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.