ANDRÁSSY ÚT 83-85. - A KODÁLY KÖRÖNDI HÁZ, AMELYNEK KÉTSZER ÉGETT LE A TETEJE

KÉP-TÉR BLOG
Szerző: Varázsceruza
2017.08.29.

A Körönd az Andrássy út legfestőibb része. Itt áll az a ház, ami fennállása óta kétszer került a címlapokra tűzeset kapcsán, először 1929-ben, majd 2014-ben. Sok szó esett már a pár évvel ezelőtti tragikus tűzvészt kiváltó okokról, a társasház és a lakók kálváriájáról a beruházóval, de az épület története is érdekes, és ebben a posztban régi újsághírek és feljegyzések segítségével többnyire ezt fogjuk felidézni. A mostani poszt születése nagyjából öt évvel ezelőttre nyúlik vissza, akkor láttam meg egy volt kollégám felvételeit a házról, és azóta vágytam rá, hogy az udvarait és a belsejét is lássam. Aztán jött a tűz, a házat lezárták, de most megint kezd életre kelni, és a múlt hónapban sikerült bejutni. 

1879-ben Petschacher Gusztáv nyerte az Andrássy úti körönd megformálására kiírt pályázatot. Így az ő tervei alapján először a páros oldalon, a 88-90. szám alatt (a lenti képen jobbra), a homlokzatán sgraffitókkal díszített bérpalota épült fel a Magyar Királyi Államvasutak megbízásából. A kör alakú tér másik három sarokházát más építészek tervezték, de követniük kellett a Petschacher által kigondolt cour d’honneurt alkalmazó beépítési formát. Az ő elgondolása alapján a teret körülvevő, négy nagy bérházcsoport tömegét a középen egy-egy hátraugró négyszögletes udvarral törték meg. A négy közül másodikként e posztunk témája, az Andrássy út  83-85 szám alatti ház (a képen balra) épült fel, szintúgy a vasúttársaság nyugdíjpénztárának megbízásából, Kauser József tervei alapján.

Kauser francia kastélyokat idéző épülete talán ridegebbnek tűnik, mint Petschacheré, de jó fogadtatásban részesült, a kritikusok szerint is ez a két épület sikerült a legjobban a téren, ellenben a Hübner-udvart és az Andrássy-udvart kevésbé dicsérték. Az utcáról nem látszik, de belül, a négy belső udvarával pedig talán épp Kauser épülete a legkülönlegesebb és a legaprólékosabban megformált, nagy kár, hogy pont ennek a legtragikusabb a története és hogy három évvel ezelőtt fontos részei lettek porrá. Lechner Jenő így méltatta az épületet: “Kauser első művei még csak igénytelen egyszerű épületek, ezeket hirtelen követi nyomon a Köröndön felépült Államvasúti nyugdíjintézeti palota 1883-ban, amelynek előkelő francia reneszánsz formáiban egy csapásra megnyilatkozik korának regényes hajlama, a történeti stílusok iránti tisztult érzéke s a párizsi iskolában szerzett alapos tudása.” (1919, a Magyar Mérnök és Építész Egylet Közlönyében megjelent nekrológ)...

ITT OLVASHATÓ