- DÜHÖNGŐ, HACSAKNEM BLOG
Szerző: H. A.
2017.08.10.
Nagy lesz a felháborodás, mert a Nemzeti Könyvtárban meg fogom jelentetni Bayer Zsoltot
– ezt nyilatkozta a méltán elismert, Szentesi Zöldi Lászlókról és Bencsik Vitéz Andrásokról elhíresült, a közpénzek lélegeztetőgépére kötözött, szerény közérdeklődésnek örvendő Demokrata című lapnak az utóbbi időben méltatlanul háttérbe szorult Kerényi Pojáca Imre. Sőt, aztán tovább is ment: Bayert kvázi Petőfihez hasonlította.
Igen, leírom ide akkor is elrettentésül: a tudatos nemzeti közjogi gondolkodás megalapozásával és a magyar kulturális értékek megőrzésével és fejlesztésével összefüggő feladatok ellátásáért felelős miniszterelnöki megbízott.
Nos, a Kerényi-féle Nemzeti Könyvtár nem más, mint
ékes kiállítású reprezentáció, a magyar irodalom tengeréből azon műveket gyűjti egybe, melynek olvasása, illetve újraolvasása gyönyörködtet, tanít és erősíti a nemzeti érzést.
Vagyis, tehát, következésképpen (hagyjuk is a fenti szöveg helytelenségét, mit nekünk az egyes szám, többes szám egyeztetése) Kerényi Imre – akire ezt a nemes feladatot az irodalom terén fene tudja milyen mértékben, a marhapörköltszagú dakota közmondások tengerében viszont kétségtelenül tájékozott felcsúti sufnijogász bízta rá – addig halászott a zavarosban, ameddig senki mást nem talált Jókai, Karinthy, Móricz, Gárdonyi, Kosztolányi mellé a sorozatba, mint a velünk élő, szimbolikusan vérzivataros jelen legnagyobb udvari költőjét. A fideszes pártpropaganda szabadszájú erkölcsi világítótornyát, a kendőzetlen gyűlölködés nemzeti-keresztényi mázba forgatott néphergelő szócsövét, korunk egyik legkártékonyabb provokátorát, Bayer Zsoltot...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.