A MURPHY- ÉS MOORE-TÖRVÉNY KÖZÖTT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Marosán György
2017.08.26.

...Napjaink problémáit tehát - bár keletkezésükben közrejátszik a rosszindulat és az ostobaság is - az áttekinthetetlen komplexitású rendszer maga kelti. Így, még jószándék esetén is nehezen kezelhető krízisek keletkezhetnek. Erre a vészjósló helyzetre utal a Murphy- és Moore-törvény között őrlődő emberiség metaforája. A magunk teremtette technológia - pillanatnyilag - „túlnőtt” képességünkön, hogy kézben tudjuk tartani. Goethe bűvészinasának helyzetébe csöppentünk: mozgásba tudunk hozni csodálatos dolgokat, de képtelenek vagyunk leállítani azokat. Miközben tehát gigantikus erők birtokába jutottunk, saját sorsunk irányítására képtelenné váltunk. A rendszerszintű ismeretek hiánya rendre a zavarok lavinaszerű tovaterjedésére vezet. Világunk sebezhető és törékeny: bele van programozva fenyegető katasztrófák keletkezése. Ahhoz azonban, hogy ezt a helyzetet a társadalmak vagy akár az emberiség „megússza” – gondoljunk Trump döntésére a globális felmelegedésről vagy a populisták „azt teszem, amit éppen jónak látok” lépéseire – a helyzet tudományos megértésére, több józan megfontoltságra és más közösségek iránti empátiára volna szükség. Ám még ez is kevés: van még három – a korábbi tapasztalatoknak ellentmondó – új követelmény.

1. Annak elismerése, hogy a világ a precedens nélküli állapot korszakába lépett. Az ősök bevált tanácsai tévútra vezetnek, a régi modellek megtévesztenek, a hagyományos elméletek nem alkalmazhatók tovább. Ilyen helyzetekben ragaszkodni a hagyományokhoz, halálos veszélyt idézhet elő. Ehelyett a társadalom minden szintjén a kísérletezés kínál kivezető utat. Az egyéneket és a közösségeket is ösztönözni kell, próbálkozzanak, és – hangozzon ez bármilyen különösnek - jutalmazni kell a kudarcot. Nem a kudarcok minden áron való elkerülése, hanem az azokból való tanulás a siker útja. Nem az a baj, ha hibázol, hanem az, ha ezt nem ismered fel, vagy letagadod.

2. A komplexitás növekedése miatt változnia kell a közösségi döntéshozatal módjának. Az emberiség előtt álló problémák óriási méretű - a társadalmak között és a társadalmakon belül -, szorosan koordinált programok és giga-projektek megvalósítását igénylik. (Gondoljunk a mi paksi beruházásunkra, a menekült-problémára, vagy amerikai pénzügyi rendszert szabályozó Dodd-Frank törvényre.) Ellentétben azonban a korábbiakkal, nincs egyetlen tudomány, amely kizárólagos jogot formálhatna a kínálkozó megoldások megítélésére. Vagyis - a politikusok által hagyományosan preferált - jogászok, közgazdászok és mérnökök mellett, antropológusok és környezettudósok, szociológusok és pszichológusok, hálózat-, és komplexitás-kutató szakemberek egyenrangú közreműködése is elkerülhetetlen.

3. Elkerülhetetlen a politikai váltógazdaság logikájának újragondolása. Megszoktuk, hogy a társadalom problémáit a választásokon hatalomra kerülő párt a – többiekét „felülíró” – saját morális értékeinek és politikai ideológiájának „irányvonalát” követő terápiával kezeli. Tudomásul vettük: az eltérő világnézeti irányultságból különböző döntési változatok következhetnek, de a választási győzelem feljogosít egy meghatározott nézőpont érvényesítésére. Ám a komplexitás növekedése miatt a gyógymód – gondoljunk csak a rák terápiájára – maga is elkerülhetetlenül komplex. A döntés-előkészítés során előbukkanó konzervatív, liberális és szociáldemokrata, vagy éppen jobboldali illetve baloldali, esetleg „zöld” terápia-változatok csak javaslatok. A 21. század ökoszisztémaként leírható világában működőképes és hatékony megoldást csak a valamennyi érték szemszögét egyesítő - a mellékhatásokra és a nem-szándékolt következményekre is tekintettel levő – politikai kompromisszum kínálhat. Egyetlen párt vagy mozgalom választási sikere sem ad jogot a „győztes mindent visz” stratégia alkalmazására. A parlamenti többség nem igényelheti az erőforrásokhoz való egyedüli hozzáférést és a kizárólagos döntést. A döntések meghozatalához és megvalósításához a kisebbségben maradtak értékei – a győztesekéhez hasonlóan – nélkülözhetetlenek. A jövőt csak a politikai morális értékek – az egyenlőség, a szabadság, a testvériség és a fenntarthatóság – folyamatosan megteremtett egyensúlyára lehet alapozni.

ITT OLVASHATÓ