A FŐTANÁCSNOKI VÉLEMÉNY A KVÓTAPERBEN

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
- SZABADPOLC
Szerző: Lattmann Tamás
2017.08.04.

A 2017. július 26-án közzétett, Yves Bot által jegyzett főtanácsnoki vélemény nem volt kíméletes Magyarország és Szlovákia keresetével, amelyet a Tanács által 2015 szeptemberében, Görögország és Olaszország megsegítése érdekében kialakított sürgősségi áthelyezési mechanizmus (ahogy a magyar köznyelvben elterjedt: „kvóta”) eltörlése iránt nyújtottak be. A vélemény cáfolta az államok érveit, és azt javasolta a Bíróságnak, hogy tartsa hatályban az elfogadott határozatot.

A vitatott határozat

2015 nyarán született politikai döntés arról, hogy az unió nyújtson segítséget a migrációs válság által leginkább érintett államoknak. A Tanács (a belügyminiszteri formáció) célja az volt, hogy Olaszország és Görögország helyzetét megkönnyítsék, s ennek érdekében úgy határozott, hogy egy ideiglenes áthelyezési rendszer keretében az EU tagállamai 120 ezer menedékkérőt vegyenek át tőlük az elkövetkező kétéves periódusban (2015 és 2017 szeptembere között). Ez a menedékkérelmek vizsgálatában való közreműködést jelentette, és maga a határozat is megpróbálta kizárni a gazdasági migránsokat: a határozat 3. cikke szerint csak olyanok válhattak az eljárás alanyává, akik már benyújtották a menekültstátusz iránti kérelmüket, és akik olyan országból érkeztek, ahonnan a benyújtott kérelmek utolsó negyedévi átlagának legalább 75 százalékában megadták a védelmet az EU tagállamainak hatóságai.

A határozat elfogadásának jogalapját az uniós alapító szerződések biztosították, egészen pontosan pedig a 78. cikk 3. bekezdése, amely felvázol egy kivételes helyzetben alkalmazható lehetőséget. Ennek alapján „harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása” esetén a Tanács „átmeneti intézkedéseket” fogadhat el, mégpedig gyorsított eljárás alkalmazásával, ami eltér az EU működésében egyébként létező jogalkotási eljárásoktól.

A javaslat maga nem találkozott a tagállamok teljes egyetértésével. Csehország, Magyarország, Szlovákia és Románia nemmel szavazott, Finnország tartózkodott, de a többi tagállam támogató szavazata elég volt a szükséges többséghez, és így a határozat hatályba léphetett. Ezután Szlovákia és Magyarország semmisségi eljárást kezdeményezett ellene az Európai Unió Bírósága előtt. Erre az uniós intézmények intézkedéseivel szemben van lehetőség, amennyiben azok ellentétesek az uniós joggal, ennek következményeképpen pedig az ilyen intézkedéseket a Bíróság megsemmisítheti, lényegében uniós alkotmánybíróságként eljárva. Fontos hangsúlyozni, hogy ennek az eljárásnak a megindítása nem érinti az adott intézkedés kötelező erejét. Attól függetlenül kötelezően végre kell hajtani.

A bírósági eljárás maga is megosztotta a tagállamokat, többen felléptek beavatkozóként: Lengyelország a szlovák–magyar érvek, Belgium, Franciaország, Görögország, Luxemburg, Németország, Olaszország és Svédország pedig a Tanács mellett. Ez az oldal kiegészült az Európai Bizottsággal is...

ITT OLVASHATÓ