VÁLSÁGOK

SZÉKELY SZABOLCS (TARSKI) BLOGJA
Szerző: Tarski
2017.07.12.

„A filozófus mint hangszer érzékeny; egyidejűleg ő a zenész és a hangszer is. Mint érzékeny lény pillanatnyi tudatával bír annak a hangnak amelyet hallat, mint élőlény emlékszik rá. Ez a szervi képesség, azáltal, hogy magába zárja a hangokat, megszüli és megőrzi benne a dallamot” ( Denis Diderot: Természet és társadalom)

Az egyik tévé csatornán egy különös okoskodást hallottam, ami azonnal megragadta az érdeklődésemet. Eszerint: ahogy 2010-ben a balliberális kormányt elsöpörte a gazdasági világválság és helyébe az akkori ellenzéket ültette, éppúgy jönni fog egy újabb gazdasági világválság, ami a hosszú ideig hatalomban lévő Fideszt is elsöpri. Különös gondolkodásmódot tükröz ez a tétel, ezért érdemes ezt közelebbről megvizsgálni.

Az első problémám az, hogy a balliberális kormányt nem a gazdasági világválság ütötte ki a nyeregből, hanem egészen más okok miatt bukott el. Általában véve csakugyan elképzelhető az, hogy egy regnáló hatalmat a gazdasági világválság dönt meg, ami nyilvánvalóan a válság rossz kezeléséből adódhat. Az egyszerű választó ugyanis azt érzékeli, hogy a válság kibontakozása nyomán egyre fokozódik az elszegényedés, egyre több a munkanélküli, egyre kevesebb segítséget kap a kormányától a gondjainak megoldására, és így tovább. Egy populista ellenzék, mint amilyen akkor a Fidesz volt, könnyen politikai fegyvert kovácsolhat ebből, és a hatalom nyakába varrhatja mindazokat bajokat, amit a gazdasági világválság a maga természetéből adódóan hozott. Ez történt akkor is, és talán ez vezethetett arra, hogy sokan éppen a gazdasági világválságnak tulajdonítják a balliberális hatalom bukását is. Valójában azonban az történt, amit ilyenkor egy kormány tehet: megvizsgálja azt, hogy miképpen lehetne átvészelni, vagy legalább csökkenteni a válság hatásait és azonnal intézkedni azoknak a döntéseknek a végrehajtásáról, amit elterveztek. Nyilván lehetnek ezek is rosszak, de most utólag azt kell mondanom, hogy viszonylag kevés veszteséggel sikerült megúszni a gazdasági világválságot. Ehhez mérten sokkal nagyobb veszteséget szenvedett el például Görögország, amelyik, ha nem lett volna az Unió tagja, akkor biztosan tönkre ment volna gazdasági szempontból, aminek első világos jele a fizetésképtelenségben mutatkozott volna. Nálunk viszont az történt, hogy az igen gyorsan felvett 20 milliárd eurós kölcsönből is csupán 12 milliárdot kellett elkölteni, amit szintén pozitív eredménynek kell tekintenünk.

Tehát egyáltalán nem arról lehetett szó, hogy maga a gazdasági világválság söpörte volna el a balliberális hatalmat. Az kétségtelen, hogy ez is besegített abban, hogy 2010-ben a Fidesz kétharmaddal tudjon győzni, de a fő ok egészen máshol keresendő. Az igazi okot már 2006 őszén kitermelte ez a hatalom azzal, hogy nem tudta kellően kezelni az akkori tüntetéssorozatot. Emlékszünk még arra, hogy Budapestnek egy jelentős része lángokban állt, és a rendőrségnek olyan ballépései voltak, ami végeredményben a kormány iránti bizalmat ásta alá. Ezen rossz intézkedések közül a legfontosabb szerintem a gumilövedékek bevetése volt: milyen kormány az, amelyik engedi (nem tiltja meg) lövetni azt a választót, akinek köszönheti a hatalmát. A baloldal számára pedig különösen kínosnak tekinthető ez az esemény, hiszen éppen ez az a politikai tömörülés, amelyik felvállalta a bérből- és fizetésből élők politikai védelmét. Azt gondolom, hogy ez volt az az időszak, amikor a választók java részében, akik eddig is támogatták a baloldalt, valami elszakadt és nem támogatták tovább a balliberális pártokat. Tehát a baloldali pártok hitelességének, vagyis a legitimitásának a drasztikus lecsökkenése volt az az alapvető indok, ami miatt 2010-ben történelmi vereséget szenvedtek. S ez a legitimációs deficit azóta sem változott meg alapvetően, és ezért győzhetett 2014-ben ismét kétharmaddal a Fidesz. Ugyanez a legitimációs deficit vezethet oda, hogy 2018-ban ismét győzhet a Fidesz...

ITT OLVASHATÓ