TUDJUK MIRE KATTINT

INDEX
Szerző: HANULA ZSOLT
2017.07.20.

Clickbaitet mindenki látott már, aki legalább tíz perce használja az internetet, mindenki gyűlöli, aki legalább tíz napja, és mégis mindenki bedől neki időnként, teljesen mindegy, mekkora internethuszár. Egy médiaelemző cég 100 millió szalagcím és a hozzájuk tartozó közösségi médiás aktivitás alapján, statisztikai módszerekkel próbálta kideríteni, milyen szófordulatok, kifejezések és trükkök csábítják a leghatékonyabban kattintásra az embert. Amit találtak, az megdö... áh, minek strapálom itt magam, már úgyis belekattintott a cikkbe.

A pornóra szokták azt mondani, hogy szabatosan körülírni és pontosan definiálni szinte lehetetlen, de bárki százszázalékos biztonsággal felismeri, ha látja (a legenda szerint egyébként ezt először egy amerikai bíró jelentette ki egy szólásszabadsággal kapcsolatos ügy tárgyalásán). Na, a clickbait pont ilyen, és a hasonlóságot csak növeli, hogy mind a kettő ellenállhatatlan erővel vonzza a kattintást. A legtalálóbban a Clickhole illusztrálta, mi is ez az izé, amikor újraközölték az egyik leghíresebb klasszikus kalandregényt, a Moby Dicket, azzal a címmel, hogy: "Az az idő, amit egy kereskedelmi bálnavadász hajón töltöttem, teljesen megváltoztatta, hogyan nézek a világra"

A clickbait az újságírás nátrium-glutamátja, az ízfokozó csodafűszer, amit az ember rászór egy címre, és azzal brutálisan felturbózza az egyszeri olvasó kíváncsiságát. És ahogy az élelmiszeripar, a média is általában arra használja, hogy az olcsó szemetet adja el vele a tömeg igénytelenebb felének. A Facebook, ami rendszeresen hadat üzen a clickbaitnek, és rendszeresen vereséget is szenved az ellene folytatott háborúban, valahogy úgy definiálja az ellenséget, hogy félrevezető, az olvasókat információ visszatartásával és irracionális túlzásokkal kattintásra csábító cím. Vagyis a clickbait nem feltétlenül hazudik, csak nem bontja ki az igazság minden részletét...

ITT OLVASHATÓ