NŐÜGYEK AZ UNIÓBAN: NINCS MIHEZ FELZÁRKÓZNI - BRÜSSZEL +/-

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Kováts Eszter
2017.07.01.

A pénzügyi, gazdasági és euróválság, a görög válság, az ukrajnai válság, a menekültválság, a biztonságpolitikai válság, a Brexit népszavazás – hogy csak néhányat említsünk az utóbbi évek kríziseiből, amelyek megmutatták, hogy az Európai Unió előtt álló kihívások radikális válaszokat igényelnek. Mégis vannak még olyanok, akik ezt EU mellettiek és EU-ellenesek vitájaként láttatják: az euroszkepticizmus hiteltelenítő bélyegét sütve azokra, akik felvetik a strukturális kérdéseket, és összemosva őket azokkal, akik politikai hasznot remélve kínálnak egyszerűsítő és ellenségképző válaszokat. Az alábbi írás néhány szempontot ajánl a nemek társadalmi egyenlőségével kapcsolatos uniós politikák megértéséhez, és ezen keresztül azokhoz csatlakozik, akik szerint az „Állítsuk meg Brüsszelt!” ellenében rossz válaszok az „Európához tartozunk!” típusú üzenetek.

Hogy az Európai Parlamentben milyen ügyek kapcsán kerül elő a nőügy, csak kivételes esetekbenéri el a magyar sajtó ingerküszöbét. Pedig, bár nem olyan látványos, mint más válságok, de az utóbbi években a nők és férfiak egyenlőségének ügye is csatatér lett. Így van ez Európa számos országában – Magyarországon ugye az ELTE gender studies szak elindítása és a nők elleni erőszakkal kapcsolatos Isztambuli Egyezmény ratifikációja keltették/ keltik a legtöbb hullámot –, de az Európai Unió szintjén is.

Ez az átpolitizálódás „cseppben a tenger”:

ami a nemek egyenlősége terepén zajlik, az magában hordozza az EU legitimációs válságának és a jobboldali populista pártok megerősödésének számos jellemzőjét. Így ennek pontosabb megértésén keresztül azokat is jobban megérthetjük. És talán más politikai válaszaink lesznek, mint hogy „edukálni kell az ostoba népet a progresszív értékekre”.

Az EU genderpolitikájával kapcsolatban Gregor Anikó már részletesen és pontosan kifejtette a sorozatban, hogy illúzió azt gondolnunk, hogy a nők és férfiak egyenlősége az EU értékalapú elköteleződése volna. Már az európai integráció kezdeteitől gazdasági megfontolásokból került bele a szerződésekbe – az egyenlő munkáért egyenlő bért elve a fair verseny fenntartása miatt, maga a nemek egyenlősége (gender equality) pedig azért, hogy előmozdítsa a nők fokozottabb munkaerő-piaci részvételét és azon keresztül a gazdasági növekedést...

ITT OLVASHATÓ