NESZE, SEMMI...

DR SZÜDI JÁNOS BLOGJA
Szerző: Dr. Szüdi János
2017.07.17.

A köznevelésben érdekelt szakmai szervezetek, civil szervezetek, szakszervezetek évek óta követelik az egyeztetési fórumok felállítását. Miután a miniszter minden pedagógusnak levelet küldött, amelyben közölte, hogy a köznevelés rendszerének kialakítása befejeződött, a kormány határozatban elrendelte az egyeztetés rendszere felállítását. A határozat nem jogszabály, jogot, kötelezettséget nem állapíthat meg, szervezet létrehozására nem alkalmas.

Nesze, semmi …

A közhatalmi döntések meghozatalában való társadalmi közreműködés lényege, a hatalom mielőtt meghozná döntését, megkéri az érintetteket – érdekvédelmi szervezeteiken keresztül -, fejtsék ki véleményüket. A hatalom pedig érdemben megvitatja a javaslattevőkkel, s ha lehet el is fogadja azokat. Ez természetes folyamat ott, ahol a cél a politikai hatalom széles körben történő megosztása. Magyarországra nem jellemző, hogy a hatalom kiteríti lapjait, és lehetővé teszi, hogy azokba mások is beletekintsenek. A rendszerváltozás kori alkotmányozáskor bekerült az Alkotmányba: feladatának ellátása során a Kormány együttműködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel. Ez a rendelkezés megindította azt a folyamatot, amely elvezethetett volna – a társadalmi jólét alapja – a nyitott, befogadó társadalom kialakulásához. Ez a kísérlet is lezárult az Alkotmány hatályon kívül helyezésével.

Építsünk Jó Államot!

A mai hatalom filozófiája: a történeti alkotmány vívmányaival ellentétes a hatalom kezének bármilyen megkötése. Mi az a történeti alkotmány? A magyar államalapítás óta megszületett, hatásaiban nagy jelentőségű jogi normák összessége. Még senki, semmilyen szervezet nem vállalkozott arra, hogy összeállítsa ezt a listát. Kijelenthető: a történeti alkotmány nem több egy eszmefuttatásnál. Mégis, az Alaptörvény szerint rendelkezéseit a történeti alkotmány vívmányaival összhangban kell értelmezni. Ez a rendelkezés jelentős mértékben hozzájárul a jogbiztonság felszámolásához. Az Alkotmánybíróság a múlt bármelyik reliktumát segítségül hívhatja álláspontjának alátámasztására. Ékes bizonyíték: a tankönyvpiacot egyik napról a másikra felszámoló, az államot e területen (is) monopolhelyzetbe hozó törvényszöveg alkotmányosságát az Alkotmánybíróság a történeti alkotmány vívmányaival “támasztotta alá”: “… az Alkotmánybíróság … áttekintette a magyar állam részvételét a népiskolai …. rendszer … fenntartásában a Ratio Educationis-tól (1777) a …. Klebelsberg Kuno nevével fémjelzett korszakokon át a … rendszerváltás időszakáig. Általánosságban megállapítható … a magyar állam mindig … jelentős mértékben … részt vett az oktatási rendszerben, különös tekintettel az esélyegyenlőségének biztosítására.” [3024/2015. (II. 9) AB. h.]...

ITT OLVASHATÓ