Szerző: haszanz
2017.07.03.
- Ezzel a Puskás Akadémia és Mészáros Lőrinc biztosan jól jár.
- Jut lepattanó Seszták Miklós Kisvárdájának is.
- A legújabb, hogy külföldi csapatokat is elkezdtek irányítani magyar közbszerzéseken anyagilag felhízlalt klubtulajdonosok.
Mintha valami sikeres termék lenne a magyar fociakadémiák rendszere, annak is a koronaékköve, a Puskás Akadémia, úgy kezdett el terjeszkedni a határon túl. A magyar állam milliárdokért erőlteti a határon túl is azt a modellt, ami Magyarországon sem működik. Mintha égető szükség lenne a hittérítőként megjelenő magyar szakma tudására Ukrajnában, Szlovákiában, Romániában, Horvátországban vagy Szerbiában.
Magyar klubok már korábban is igyekeztek megjelenni a határon túl. A Fradi a szerbiai Tóthfalu akadémiájával, a Nyers István Akadémiával működik együtt, a Debrecen Kárpátalján keres tehetségeket évek óta. De a kormány más utat jár. Hiába a Vajdaságban, Tóthfaluban működő Fradi-partner akadémia, tavaly decemberben a magyar kormány úgy döntött, hogy inkább hárommilliárd forintot ad egy vadonatúj akadémia építésére, de nem Tóthfaluban, hanem Topolyán. Mindezt nagyjából azért, mert ahogy korábbi helyszíni riportunkból kiderült, Orbán Viktor remek kapcsolatot ápol az Újvidéken élő legendás fociedzővel, Árok Ferenccel, akivel véletlenül összefutott Felcsúton. A topolyai nem különösebben sikeres klub, a felnőttek a harmadosztályba játszottak. Amikor megdobta őket a kormány a hárommilliárddal, egyetlen magyar játékos volt a csapatban. Ami annyiban érdekes, hogy a kormány indoklása szerint nemzetpoltikai cél a határon túli magyarok segítése, a nemzeti összetartozás erősítése, a fiatalok sport iránti elkötelezettségének a növelése.
De Topolya is része annak a hálónak, amit a Puskás Akadémia épített ki. A Puskás előbb számos magyarországi klubbal kötött együttműködési megállapodást, aminek a lényege, hogy a kis nevelőegyesületek legjobbjai – mintegy ajándékként – Felcsútra kerülhetnek. Aztán a Puskás Akadémia kilépett a határon túlra: először Erdélyben jelent meg, hogy ott is lehalasszák a tehetségeket, akik felkészítésére eredeti klubjukban is a magyar állam fordított nem is kevés pénzt.
A 2012 óta működő Székelyföldi Labdarúgó Akadémiát több részletben támogatta a magyar állam. Semjén Zsolt indokolása 2015-ben nagyjából ugyanaz volt, mint a topolyai támogatásnál: nemzeti összetartozás, identitás megőrzése, de még a régió önrendelkezési törekvéseit is pozitívan befolyásolhatja. Először 880 millió érkezett, amiből Csíkszeredán és Székelyudvarhelyen műfüves, villanyfényes pálya, valamint egy kollégium épül. Mészáros Lőrinc is adott 300 milliós támogatást, amiért gyorsan díszpolgárrá is választották. Aztán amikor a vajdasági topolyaiak kaptak tavaly év végén hárommilliárdot, a székelyeknek is jutott még egymilliárd. A felnőttcsapaton ez nem látszott, de az U-17-esek országos kupadöntőt játszottak...
Mintha valami sikeres termék lenne a magyar fociakadémiák rendszere, annak is a koronaékköve, a Puskás Akadémia, úgy kezdett el terjeszkedni a határon túl. A magyar állam milliárdokért erőlteti a határon túl is azt a modellt, ami Magyarországon sem működik. Mintha égető szükség lenne a hittérítőként megjelenő magyar szakma tudására Ukrajnában, Szlovákiában, Romániában, Horvátországban vagy Szerbiában.
Magyar klubok már korábban is igyekeztek megjelenni a határon túl. A Fradi a szerbiai Tóthfalu akadémiájával, a Nyers István Akadémiával működik együtt, a Debrecen Kárpátalján keres tehetségeket évek óta. De a kormány más utat jár. Hiába a Vajdaságban, Tóthfaluban működő Fradi-partner akadémia, tavaly decemberben a magyar kormány úgy döntött, hogy inkább hárommilliárd forintot ad egy vadonatúj akadémia építésére, de nem Tóthfaluban, hanem Topolyán. Mindezt nagyjából azért, mert ahogy korábbi helyszíni riportunkból kiderült, Orbán Viktor remek kapcsolatot ápol az Újvidéken élő legendás fociedzővel, Árok Ferenccel, akivel véletlenül összefutott Felcsúton. A topolyai nem különösebben sikeres klub, a felnőttek a harmadosztályba játszottak. Amikor megdobta őket a kormány a hárommilliárddal, egyetlen magyar játékos volt a csapatban. Ami annyiban érdekes, hogy a kormány indoklása szerint nemzetpoltikai cél a határon túli magyarok segítése, a nemzeti összetartozás erősítése, a fiatalok sport iránti elkötelezettségének a növelése.
De Topolya is része annak a hálónak, amit a Puskás Akadémia épített ki. A Puskás előbb számos magyarországi klubbal kötött együttműködési megállapodást, aminek a lényege, hogy a kis nevelőegyesületek legjobbjai – mintegy ajándékként – Felcsútra kerülhetnek. Aztán a Puskás Akadémia kilépett a határon túlra: először Erdélyben jelent meg, hogy ott is lehalasszák a tehetségeket, akik felkészítésére eredeti klubjukban is a magyar állam fordított nem is kevés pénzt.
A 2012 óta működő Székelyföldi Labdarúgó Akadémiát több részletben támogatta a magyar állam. Semjén Zsolt indokolása 2015-ben nagyjából ugyanaz volt, mint a topolyai támogatásnál: nemzeti összetartozás, identitás megőrzése, de még a régió önrendelkezési törekvéseit is pozitívan befolyásolhatja. Először 880 millió érkezett, amiből Csíkszeredán és Székelyudvarhelyen műfüves, villanyfényes pálya, valamint egy kollégium épül. Mészáros Lőrinc is adott 300 milliós támogatást, amiért gyorsan díszpolgárrá is választották. Aztán amikor a vajdasági topolyaiak kaptak tavaly év végén hárommilliárdot, a székelyeknek is jutott még egymilliárd. A felnőttcsapaton ez nem látszott, de az U-17-esek országos kupadöntőt játszottak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.