NAV-OS ÖKÖL

JOGÁSZ BLOG
Szerző: Dr. Sándor Zsuzsa
2017.07.24.

Csaló-e Szentesi Kálmán, aki a befizetett adóját visszakérte az NAV-tól? Talán emlékeznek rá, ő az, aki felháborodott azon, hogy az állam nem arra fordítja az emberek adóját, amire kötelessége lenne. Az MNB alapítványoknak juttatott 250 milliárd forint, a Matolcsy unokatestvérek vállalkozásaihoz jutott tíz- és százmilliók, az MNB 32 milliós zongorája, a 70 millióért kiadott Matolcsy remekmű, a milliókba került ruandai „tanulmányutak” verték ki Szentesinél a biztosítékot. No meg az ezekhez tartozó „magyarázat” arról, hogy miként veszíti el a közpénz közpénz jellegét.

Szentesi tehát visszaigényelt 1,3 millió forintot a NAV-tól, mire kiszabtak vele szemben 408 ezer Ft bírságot. Majd hirtelen soron kívüli vizsgálatot is elrendeltek nála, nem is eredménytelenül. A 2014-es adóbevallásban az élelmes NAV talált 128 ezer forint eltérést, melyet Szentesi valóban jogosulatlanul igényelt vissza. Mindez elég ok volt arra, hogy a NAV összesen 1.500.417 Ft adó – részben csak megkísérelt – elcsalása miatt költségvetési csalás (lánykori nevén adócsalás) és magánokirathamisítás gyanúja miatt nyomozást indítson.

Nem árt pontosan idézni, hogy Szentesi mivel indokolta adójának visszaigénylését. „Ha ez így nem szabályos, akkor kérem szíves tájékoztatásukat arról, hogy milyen módon kell a jövőben jeleznem az adóbevallásomban azt, ha állampolgárként nem járulok hozzá ahhoz, hogy az általam befizetett adó elveszítse közpénz jellegét. Jól értik, itt most a polgári engedetlenség intézményéről beszélek, amely törvényes és morális lehetőséget biztosít számomra... Az a célom ugyanis, hogy ez a kezdeményezés minél több emberhez jusson el, Önök pedig hatékonyan tudnának ebben segíteni engem, ha jelen kifogásomat érdemi vizsgálat nélkül utasítanák el, esetleg további bírságokat szabnának ki rám, végül pedig bíróság elé idéznének.”

Szentesi Kálmán kérése szép lassan teljesül. Igaz, eddig a Transparency International (TI) segítségével ő fordult bírósághoz az aránytalanul súlyos bírság kiszabása miatt, ám kérését a bíróság elutasította. Ezért az Alkotmánybírósághoz, illetve a strasbourgi bírósághoz fordultak...

ITT OLVASHATÓ