Vendégszerző: Sebály Bernadett
2017.07.02.
Méltatlan csalódottság övezi ugyanis az idei tavaszt. Részben azért is, mert nyílt arroganciájával a kormánynak sikerült azt az érzetet keltenie a tüntetőkben, hogy a tavaszi vonulások értelmetlenek voltak. Pedig minden tüntető joggal dicsérheti meg magát, hogy legalább egy ügyben sikerült egészen konkrét győzelmet aratnia: a CEU minimum egy évig marad.
Elértünk részsikereket is: az Európai Unió mintha végre elkezdte volna komolyan venni, hogy a kormány politikája (például a civil szervezetekkel és a menekültekkel szemben) súlyosan sérti az unió közös és elvben Magyarország által is elismert értékeit. Jó eséllyel a tavaszi megmozdulásoknak is köszönhető, hogy a kormány még áprilisban kifarolt a munka törvénykönyv módosításából is. Szóval van minek örülni, és nem csak lelki egészségünk, de a stratégiai tervezés miatt is kell tudni értékelni a kisebb eredményeket.
Nem elég megnyerni a nyilvánosságot, meg kell erősíteni a közösségeinket
Most lecsengőben vannak a tüntetések, ami természetes. Ez a „csendesebb” időszak lehetőség is egyben, például arra, hogy új tagokat toborozzunk, új szövetségeket kössünk, új taktikákkal készüljünk az őszre. De ehhez már nem aktivista, hanem közösségszervező szemlélet szükséges.
Az aktivizmus az utóbbi években az önkifejezés eszközévé is vált, sokan ezen keresztül határozzák meg az identitásukat. Aktivistaként a nekünk fontos társadalmi ügyek számára teremtünk nyilvánosságot a társainkkal. Szabadidőnket áldozzuk olyan dolgokra, amelyektől társadalmi, politikai vagy gazdasági változást remélünk. Az aktivista csoportok jellemzően hasonló társadalmi osztályhoz vagy szubkultúrához tartozó emberekből állnak, ezért viszonylag zárt csoportok. Ez a működésmód katalizálta a tavaszi tüntetéssorozatok jó részét.
A közösségszervező azon dolgozik, hogy az emberek olyan csoportokat formáljanak, amelyekben ki mernek állni közös érdekeikért és értékeikért. Ez az ügyek felkarolása mellett a kapcsolatok szervezését és a szervezetépítést is jelenti. Közösségszervezőként azon dolgozunk, hogy minél többféle olyan csoport vagy adott esetben koalíció vállalja a nyilvánosságot, amelyek tagjai személyesen is érintettek egy-egy társadalmi igazságtalanságban.
Miben különbözik az aktivizmus és a közösségszervezés? Amennyiben érdemes ezt a határt meghúzni, akkor abban, hogy a közösségszervező jellemzően az aprólékos építkezésre, az új emberek bevonására és a csoportkultúra, a csoportműködés kialakítására, míg az aktivista az ügy körüli nyilvánosság és a mobilizálás - gyakran csak rövidtávú - maximalizálására helyezi a hangsúlyt. Azzal együtt, hogy a következetes szervezeti építkezés legalább annyira lehet hasznos, mint bizonyos helyzetekben hátráltató, nagyon hiányzik ez a szemlélet a magyar mozgalmi vagy aktivista kultúrából...
Most lecsengőben vannak a tüntetések, ami természetes. Ez a „csendesebb” időszak lehetőség is egyben, például arra, hogy új tagokat toborozzunk, új szövetségeket kössünk, új taktikákkal készüljünk az őszre. De ehhez már nem aktivista, hanem közösségszervező szemlélet szükséges.
Az aktivizmus az utóbbi években az önkifejezés eszközévé is vált, sokan ezen keresztül határozzák meg az identitásukat. Aktivistaként a nekünk fontos társadalmi ügyek számára teremtünk nyilvánosságot a társainkkal. Szabadidőnket áldozzuk olyan dolgokra, amelyektől társadalmi, politikai vagy gazdasági változást remélünk. Az aktivista csoportok jellemzően hasonló társadalmi osztályhoz vagy szubkultúrához tartozó emberekből állnak, ezért viszonylag zárt csoportok. Ez a működésmód katalizálta a tavaszi tüntetéssorozatok jó részét.
A közösségszervező azon dolgozik, hogy az emberek olyan csoportokat formáljanak, amelyekben ki mernek állni közös érdekeikért és értékeikért. Ez az ügyek felkarolása mellett a kapcsolatok szervezését és a szervezetépítést is jelenti. Közösségszervezőként azon dolgozunk, hogy minél többféle olyan csoport vagy adott esetben koalíció vállalja a nyilvánosságot, amelyek tagjai személyesen is érintettek egy-egy társadalmi igazságtalanságban.
Miben különbözik az aktivizmus és a közösségszervezés? Amennyiben érdemes ezt a határt meghúzni, akkor abban, hogy a közösségszervező jellemzően az aprólékos építkezésre, az új emberek bevonására és a csoportkultúra, a csoportműködés kialakítására, míg az aktivista az ügy körüli nyilvánosság és a mobilizálás - gyakran csak rövidtávú - maximalizálására helyezi a hangsúlyt. Azzal együtt, hogy a következetes szervezeti építkezés legalább annyira lehet hasznos, mint bizonyos helyzetekben hátráltató, nagyon hiányzik ez a szemlélet a magyar mozgalmi vagy aktivista kultúrából...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.