Szerző: Holger Hartland
2017.07.05.
De nézzük hosszabban, részletekben.
A Soros-ellenes plakátkampány ellenségképet fest. Soros Györgyöt úgy mutatja be, mint a magyarok ellenségét, aki rosszat akar nekünk. Soros a világ egyik leggazdagabb embere, aki rengeteg pénzt költ a politikai álmai megvalósítására. Ő és az emberei multikulturális, nyitott társadalmat szeretnének, ahol nincsenek határok, mindenki szabad és mindenki szereti egymást. Jól hangzik, de a kommunizmus is jól hangzott. A valóság és a balliberális álmok között áthidalhatatlan szakadék van. A progresszív oldalt ez nem zavarja, taszigálna minket az álmai felé akkor is, ha nem akarunk a szakadékba esni. A balliberális álmok vége a gyakorlatban az, hogy pusztuljon a fehér ember és pusztuljon a középréteg. Hogy mire megöregszem, ne legyen hazám, ahol otthon érezhetem magam, és a fiamnak se legyen hazája, ahol otthon lehet. Hogy öregemberként majd harmadikvilágbeli kultúrájú bűnözők koncoljanak fel, a fiamat fejezzék le, az unokahúgomat erőszakolják meg. Ez a balliberálisokat nem zavarja, mert nekik senki másélete nem drága, hogy jónak érezhessék magukat. Nem tudom, minek kellene tekintenem őket, ha nem ellenségnek.
Persze nem az az érdekes, hogy én egymagam minek tekintem őket. Hanem az, hogy tavaly októberben több, mint három millióan mentünk el egy nem feltétlenül rokonszenves kormány nem feltétlenül rokonszenvesen megfogalmazott kérésére leszavazni egy szaros kvóta ellen.
A Soros-ellenes plakátkampány orwellien gyűlölködő. "Két perc gyűlölet" az 1984-ből. Nem szép. De akkor az, amit a liberálisoktól és a kommunistáktól kapunk rendszeresen az interneten, meg amikor bemószerolnak és keresztbe tesznek, az micsoda? Nem baj, nyomják csak, de akkor ne panaszkodjanak, ha visszakapják. Gyűlöltök és a vesztünket akarjátok? Jó, akkor mi is így leszünk veletek. Nem mondom senkinek, hogy ne gyűlölködjön. Vannak helyzetek, amikor nem lehet más. Ma ilyen a közbeszéd, ez a normális. Amikor ennyire összeegyeztethetetlen elképzelések csapnak össze a jövőről, akkor gyűlölködés van. A mérsékléséről majd máskor. De a panaszkodásnak nincs értelme...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.