MAGYAR ELNÖKSÉG A VISEGRÁDI CSOPORTBAN - ÁLLÁSPONTOK AZ EU INTÉZMÉNYES JÖVŐJÉRŐL

ÁTLÁTSZÓ - PC BLOG
Szerző: pcblog / Horváth Kristóf
2017.07.24.

Amennyiben az EU eredeti céljainak megfelelően politikai integrációt kíván létrehozni, folytatni kell és fel kell gyorsítani az integrációs folyamatot. Azokat az országokat pedig, amelyek szándékosan hátráltatják ezt, nem hajlandók együttműködni és közreműködni, ki fogják hagyni – írja vendégszerzőnk, Horváth Kristóf. 

A visegrádi csoport (V4) éves váltásban elnököli a négy tagállam valamelyike, 2017 júliusától Magyarország a soros. A jelenlegi Fidesz-kormányzat különösen nagy híve a V4-nek, mivel szerintük az EU káros elképzelései elleni harc és a nemzeti szuverenitás védelmének egyik hatékony fegyvereként tekint rá. Nem mellesleg pedig, az a csekély támogatás, amelyet Orbán Viktor konzervatív-populista-illiberális törekvései élveznek Európa államfői részéről, többnyire a másik három V4-tag vezetőitől származik. A magyar kormányzati retorikát több mint egy éve a migráció és a határvédelem dominálja, a V4-es elnökség során is ezekre a témákra igyekeznek fókuszálni. Valójában a V4 számára a legégetőbb kérdés a „többsebességes Európa” sorsa, az eurózónához tartozó országok által májusban beterjesztett reformjavaslat alapján.

A két vagy többsebességes Európa mögötti elképzelés lényege, hogy az EU-n belüli régiók eltérő sebességgel folytassák az integrációs folyamatot, eltérő integrációs célok elérésére törekedve. Végső soron ez azt jelenti, hogy a gazdaságilag és társadalmilag fejlettebb tagállamok az elmaradottabb és integrálódni kevésbé kívánó országok béklyójától megszabadulva magasabb szintű és gyorsabb fejlődési folyamatot valósíthassanak meg. Az elképzelés legextrémebb formájában a nagyobb sebességre váltó régió önálló parlamenttel, költségvetéssel és pénzügyminisztériummal rendelkezne. Bár az nem egyértelmű, hogy ezek az intézmények és vezetőik az EU egészét irányító intézményrendszernek lennének-e felelősek, egyértelmű, hogy az elképzelés megvalósításával jelentős szintű önrendelkezéshez jutnának az EU fejlettebb tagállamai. Az eurózónának köszönhetően bizonyos szempontból már most létezik egy „magasabb sebességű” Európa, és az elképzelés legtöbb támogatója úgy gondolja, hogy az eurózónatagság határozná meg a gyorsabban integrálódó csoporthoz való tartozást, mivel az magas szintű gazdasági fejlettséget és stabilitást indikál (bár a görög példa bizonyítja, hogy a gyakorlatban ez nem feltétlenül igaz)...

ITT OLVASHATÓ