Szerző: Ur Anita
2017.07.15.
Minden, amit leírunk, jelentőséggel bír. Nagyobb tudatosságot igényel, alaposabban átgondoljuk a tartalmat és mivel bármikor visszaolvasható-ellenőrizhető, amit leírtunk, ezért a hatása is tartósabb a leírt élményeknek.
NEM ELÉG A BOLDOGSÁGOT ÉREZNI, A BOLDOGSÁGOT MEG IS KELL ÖRÖKÍTENI.
A fenti állítás egy olasz pszichiátertől, Giovanni Favatól származik, ő fejlesztette ki a depressziós betegei számára a boldogságnaplót. Az ötlet akkor merült fel benne, amikor gyógyulófélben levő vagy már gyógyult depressziós betegekkel dolgozott. Fava észrevette, hogy különösen jellemző rájuk az a viselkedés, hogy nem vallják be maguknak, hogy boldogok - és ez lassítja a gyógyulást. Ennek kiküszöbölésére találta ki, hogy páciensei vezessenek naplót a megélt boldog pillanataikról.
AKI FELJEGYZI A SZÉP PILLANATOKAT, FIGYELMÉT REFLEKTORHOZ HASONLÓAN ARRA IRÁNYÍTJA, AMI SZÁMÁRA KELLEMES. ÉS MIVEL AZ ÖRÖM MOMENTUMAIT A PAPÍR FEKETÉN-FEHÉREN MEGÖRÖKÍTI, AZ AGYNAK KÉSŐBB ESÉLYE SINCS EZEKET ELMISMÁSOLNI.
A boldogságnaplóba fel kellett jegyezni a helyzetet, ami örömmel töltötte őket, a vele kapcsolatos érzéseket meg kellett nevezni és egy 0-100 skálán értékelni kellett a kedélyállapotukat. 10 hétig tartott a dokumentált kísérlet, amelynek kezdetén a páciensek attól tartottak, hogy üres lapokkal lesz teli a jegyzetfüzetük, de a végére mégis sűrűn teleírt naplójuk lett. Az állapotuk pedig egyértelműen javult, sokkal kevésbé szorongtak és elégedettebbek voltak az életükkel, mint korábban...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.