Szerző: Szmodits Júlia
2017.07.14.
Ybl Miklós egyetlen fennmaradt mondása, Ney Béla cikkéből (Vasárnapi Újság, 1879)
Új cikksorozat indul a Fővárosi Blogon, Szmodis Júlia, az Ybl Egyesület elnöke tollából. Nagy fába vágja a fejszéjét, aki Ybl életművét akarja bemutatni, hiszen egy rendkívül termékeny, rengeteg megépült és meg nem épült tervet magáénak tudható építészünkről van szó. Az első részben annak járunk utána: ki is volt Ybl Miklós, hogyan emlékeztek rá kortársai és az utókor?
A magyar onomasztika (névtan) számára érdekes Ybl név először a 1717. év székesfehérvári kereskedőlistán található. Az osztrák Klostenburgból származó család adta a 19.sz. egyik legnagyobb építőmesterét, építőművészét, Ybl Miklóst (1814 – 1891).
Ybl megítélése egyedülálló: mind a kortársak, az építészek és laikusok, mind pedig az utána jövő generációk magasztalással értékelik a munkáit. Azon ritka kivételek közé tartozik, akik próféták lehettek saját hazájukban, már életében köztiszteletnek, szeretetnek és általános elismertségnek örvendett.
A 19. század, ahogy Európában mindenütt, a polgári társadalmak és a modern nemzetállamok kialakulásának kora volt ez. Magyarország, mint a Habsburg Birodalom, majd a kiegyezést követően az Osztrák-Magyar Monarchia része, a reformkort követően lassanként „magyarosodik”. Az 1820-as évek népszámlálás szerint Budán mindössze pár száz, Pesten ezer feletti polgár vallotta magát csak magyarnak.
Pest és Buda a század közepétől gyors fejlődésnek indult, nagyvárossá válik. Egy település kialakításában - a korábbi megrendelő, a felső arisztokrata körei, a világi és egyházi mecénások után - szerephez jutott a kis- és középnemesség is, s a polgárosodás folyamán szerephez jut a polgári létformák helyszíne, a város és annak intézményei. A kastélyok és templomok mellett új épülettípusok jelennek meg, közigazgatási, kormányzati és hivatali épületek, közlekedési, kereskedelmi és kulturális építmények, városházák, bíróságok, színházak, szállodák épültek országszerte.
1808-ban József nádor - a „legmagyarabb Habsburg” - létrehozta a Szépítő Bizottságot. Városrendezési koncepciók születtek, a város képe néhány évtized alatt gyökeresen át is alakult. Új sugárút, körút, csatornahálózat, vízművek, pályaudvarok, hidak épültek, a házak száma megduplázódott, a lakosságé megháromszorozódott.
A Magyar Mérnök és Építész Egylet megalakulását követően, a korabeli újság így ír: „…Az eszme meg van pendítve, a gép mozgásba téve, s a közönség, de kivált fővárosunk örömmel üdvözölheti az új vívmányt, melyre sehol nagyobb szükség nem volt, mint nálunk, hol az építészek közti szolidaritás, a művészi összhang hiánya építkezéseink rendszertelenségén, közpályázatoknál elkövetett hibák … határozott terv és művészi öntudat nélküli alkotásokban már … nehezen orvosolható nyomokat hagyott…”.
Ybl olyan időszakban kap szerepet, amikor a modern polgári Magyarország megteremti életteréhez a miliőt. Művei életteret adtak közösségnek, egyénnek, hétköznapoknak és ünnepeknek, környezetet teremtve köréjük. Dávid Katalint idézve: „Korának lényegét értette meg, minden alkotása ezt prezentálta, nem csak építészeti remekművek, de mindegyik szerepet kap az adott település életében, az adott városkép kialakításában.”...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.